Kaslik Péter

A magyar ötvenhat és a magyarok

Az Amerikai Egyesült Államokban, és Kanadában is, a közvetlenül a második világháború utáni nemzedék tagjai néha még ma is  megkérdezik egymástól emlékeznek e arra, hogy hol voltak Kennedy elnök meggyilkolásának  időpontjában. (1963. november 22. d.u.12:30) A Kennedy gyilkosságot egy super 8. filmfelvevő készülék örökítette meg, s az amerikai elnök elleni merénylet híre azonnal  bejárta világot.

A fentiekhez hasonlóan, az 1956-os magyar szabadságharc és forradalom ötvenedik évfordulóján is jó lenne személyesen is felidézni a magyar ötvenhathoz fűződő közvetlen, vagy közvetett emlékeinket.  Hol voltunk 1956. október 23-án? Hol, mikor, és mit hallottunk először ötvenhatról?   Az ünnepi szónokok szárnyaló beszédeiben valószínűleg sok szó esik majd a magyar ötvenhat eszméiről, és arról, hogy a szabadságharcot és a forradalmat az idegen hatalom leverte ugyan, de annak eszményei ma is hatnak, és szelleme  tovább él.  Hol tapasztalható a mai  magyar társadalomban ötvenhat eszméinek megvalósulása?  Hűek maradtunk e személyi síkon is ötvenhat örökségéhez, és mi az amihez hűeknek  kell, vagy kellett volna maradnunk?  A fenti kérdésekre adott őszinte válaszok nélkül, az ünnepi szónoklatok  üres szavak maradnak csupán. A jelenlegi írás ennek a felismerésnek a jegyében született.

1956-ban tizenhét éves bentlakó diák voltam Nagybecskereken. Vasárnaponként dél körül, a belvárosból, hazafelé menet , a Magyar utcában, ahol laktam a nyitott ablakokon át, egyöntetűen végig lehetett hallgatni a budapesti Kossuth, vagy Petőfi Rádió egy egy teljes műsorát. A táskarádió korát megelőzően a koraesti diák találkákon, pedig a  "Szív küldi szívnek szívesen” műsorszámainak  a nyitott ablakokon átszűrődő dallamai szolgáltatták a háttérzenét.  Éjjelente, pedig, Wolf bácsi, a házigazdám csukott ablaknál a „Szabad Európa”, vagy az „Amerika hangja” műsorát hallgatta a sötét szobában.

Az „ötvenhatos eseményekről először a Kossuth rádióból értesültünk. Az egész város magyar lakossága, óráról órára szívszorongva követte az eseményeket. Mielőtt rátérnénk ötvenhat örökségének tárgyalására, elevenítsük fel  röviden ötvenhat eseményeinek fő állomásait a magyarországi rádióadások tükrében:

1956. október 23. kedd
 10.00 h.  Kossuth Rádió, Budapest

„Ma délután a budapesti fiatalság néma tüntetést rendez a Lengyel Népköztársaság követsége előtt. A néma tüntetés célja az, hogy az ifjúság kinyilvánítsa mély rokonszenvét és egyetértését a lengyelországi eseményekkel kapcsolatban.”

Tüntetés? Budapesten?  Életemben nem láttam tüntetést, csak kivezényelt felvonulásokat. 1956-ban tüntetésre gondolni is börtönt, vagy még rosszabbat jelentett, különösen a jugoszláviai magyarok számára

12:00 h.

A Kossuth Rádióban ismertetik a Magyar Írók Szövetsége titkársága és pártszervezete által kiadott közleményét, amelyben megerősítik ellenállásukat a Rákosi politika ellen és állást foglalnak a fiatalok törekvéseinek békés és biztonságos megvalósítása mellett.

12:53 h.

 a déli cigányzenét megszakítva a következő közleményt olvassák fel:

„…A közrend zavartalan biztosítása érdekében a belügyminisztérium nyilvános utcai gyűléseket, felvonulásokat a további intézkedésekig nem engedélyez. Piros László belügyminiszter.

A nap további eseményei

19.30 Szabadság adó

„Ma délután hatalmas ifjúsági demonstráció zajlott le fővárosunkban. Talán Önöket távolban élő magyarokat meglepetésként éri a hír, de mi akik itthon részesei vagyunk annak a nagyszerű erjedésnek, amely szenvedélyes gyűléseken, újságcikkekben jelentkezett az elmúlt hetekben – számítottunk erre…”

20.00 h. Kossuth és Petőfi rádió, Budapest

(Kivonatok Gerő Ernő az MDP Központi Vezetősége első titkárának beszédéből:

„…Munkás elvtársak, dolgozók! Nyíltan meg kell mondanunk, most arról van szó, szocialista demokráciát akarunk, vagy burzsoá demokráciát? …Pártunk vezetésének szilárd elhatározása, hogy megingathatatlanul megy előre a szocialista demokrácia útján annak teljes kibontakozása felé”

1956. október 24. szerda

04.30 Kossuth Rádió, Budapest

„Kedves hallgatóink, közleményt olvasunk fel:

Fasiszta reakciós elemek fegyveres támadást intéztek középületeink ellen és megtámadták karhatalmi alakulatainkat…A karhatalmi szervek utasítást kaptakarra, hogy a rendet megszegőivel szemben a törvény teljes szigorával lépjenek fel.” A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa

8.40 h.

(A rögtönítélő bíróságok elrendelése. A rendeletet Nagy Imre írta alá)

12.10 h.

Nagy Imre, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke szózatot intéz a magyar néphez.

„A program lényege-, mint tudjátok -, a magyar közélet széleskörű demokratizálása, a szocializmus építésében a mi nemzeti sajátságainknak megfelelő magyar út megvalósítása, nagy nemzeti céljainknak, a dolgozó tömegek életkörülményeinek gyökeres megjavítása.”

19.50 h.

Kalmár György: Mi történt a rádióban?

„…A Bródy Sándor utca fasiszta jelszavaktól visszhangzott. Felrepültek a rádió ablakaiba az első téglák.

--------------------------------------------------------

1956. október 25. csütörtök
  Kossuth Rádió, Budapest

A Nagy Imre kormány állítása szerint a rend helyreállt, de helyenként még folytatódnak a harcok. Nagy Imre és Kádár János bejelentik, hogy tárgyalásokat kezdenek a szovjet csapatok kivonásáról.

4.30. h.

„Az ellenforradalmi bandákat lényegében felszámoltuk…”

1956. október 26. péntek

Az egész országban folytatódnak a harcok. A magyar kormány tiltakozását fejezi ki amiatt, hogy újabb szovjet egységek lépték át a határt. A kormány második jegyzéke arra kéri az ENSZ főtitkárát , hogy szólítsa fel a nagyhatalmakat Magyarország semlegességének az elismerésére.

--------------------------------------------------------

November 1. csütörtök

A szovjet alakulatok körülzárják Magyarország repülőtereit. Budapestet szovjet tankok gyűrűje veszi körül. Nagy Imre bejelenti Magyarország kilépését a Varsói Szerződésből, és felkéri az ENSZ-t, hogy vegye napirendre Magyarország ügyét.

November 2. péntek

A szovjet csapatok elfoglalják a vasútvonalakat és visszafoglalják a Budapesti Nemzetközi  repülőteret, valamint a kalocsai repülőteret.

November 3. szombat 
22.00 h. Szabad Kossuth Rádió

…Egész helyzetünket azonban az dönti el, hogy a 200 milliós orosz birodalomnak mi a szándéka a határainkon belül lévő katonai erejével…Mi az orosz birodalomnak nem adtunk okot a vérontásra…

November 4. vasárnap

5.20 h.

„Itt Nagy Imre beszél…Ma hajnalban a szovjet csapatok támadást indítottak fővárosunk ellen azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy megdöntsék a törvényes magyar demokratikus kormányt. Csapataink harcban állnak! A kormány helyén van. Ezt közlöm az ország népével és a világ közvéleményével. (Himnusz, Szózat)

7:57 h.

A Magyar Írószövetség nyugati segítséget kér:
Segítsetek! Segítsetek! Segítsetek!
S.O.S  S.O.S  S.O.S

Sok szabad rádióadó elesik, a Szabad Kossuth Rádió ismételt S.O.S. jelzések leadása után eltűnik az éterből.

8.30 Ismeretlen adó

Figyelem! Figyelem!

Kádár János elvtárs beszél.

„…A reakciósok saját egoista célkitűzéseiket tartották szem előtt…Ez azt jelenti, hogy vissza akarták adni a gyárakat a kapitalistáknak, a földet, pedig a földesuraknak…A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt kormány hivatalosan kérte, hogy küldjenek szovjet csapatokat, melyek segítenek népünknek szétoszlatni a sötét reakciós erőket, és helyreállítani a békét.

16.0. h. Szabad Magyar Rádió, Csokonai Rádió

Két héten belül másodszor törnek hazánkra szovjet csapatok…mentsétek meg hazánkat a pusztulástól és rabszolgaságtól…Mutassátok meg, hogy az ENSZ meg tudja valósítani akaratát, határozataival eléri, hogy hazánk ismét szabad legyen.

16.26 h.

 Itt a Csokonai Rádió beszél. Adásunkat bizonytalan időre megszakítjuk…Viszont hallásra. 
Éljen a szabadság, éljen a szabad magyar nép!  

(Forrás: „1956. A magyar dráma” Nalors Grafika Kft. ISBN 963 85114 0 0)  

Végösszeg: több mint 30.000 halott, és 
200.000 menekült. 

**

Délután jártunk iskolába. A magyar órákon október 23. és november 4. között Ady magyarságtudatával kapcsolatban minden nap  arról volt szó, hogy a magyar költészet és irodalom a nemzet megmaradásában való irracionális, de éltető hiten alapszik. A nemzeti megmaradás, a nemzet szabadságának, és önállóságának függvénye. A magyarok szabadságharcaikat mindig a mérhetetlen túlerővel szemben vívták. A nemzeti megmaradásban való irracionális, de éltető hit minden klasszikus magyar író műveiben megtalálható. Ez annak tudható, hogy rokontalan nép vagyunk, ezzel, pedig szorosan összefügg az a sorozatosan megismétlődő tragikus történelmi tapasztalat, hogy a magyarokat a szabadságért vívott harcaiban soha nem támogatta senki. Tanárunk, Illyés Gyula: Magyarok c. könyvéből olvasott fel erre vonatkozó idézeteket: „…A magyarság magatartása valóban ilyen. Létét vakmerő harcainak köszönheti. …Történelmünk nem logikára oktat. Arra oktat, s ez benne a vigasztaló és magasztos, hogy a nemzetek életében olyan fogalmaknak is van értelme mint bátorság, merészség, ideákhoz való ragaszkodás. Ezer esztendőket még a népek is csak csodák révén élhetnek: főniksz mintájára.”

Házi feladat: „A magyar  nemzeti megmaradás kérdése Ady Endre költészetében” Ezzel a dolgozattal a mai napig adósa vagyok magyar tanáromnak. 

Hétfőn, November 5. Ambrózy tanár Úr a legjobban szavaló osztálytársunkkal felolvastatta, Tompa Mihály: "A gólyához” c. versét, amelyet én akkor hallottam először, de azóta sem felejtettem el. Néma csend volt. Az egészben csak az volt különös, hogy az „öreg Ambrózy”, akkor a német tanárunk volt. 

Két év múlva leérettségiztem, majd Belgrádba kerültem, ahol a közterekre felállított hangszórókról szerb pásztorénekek véget nem érő egymásutánjai töltötték meg az utcákat. 1962-ben diplomáltam, és utána körülöttem már „az élet csörtetett.” Nem emlékszem, hol voltam, amikor Kennedy elnök halálhíréről értesültem.

A  magyar ötvenhat ötvenek évfordulóján, az ünnepi beszédek meghallgatása mellett,  egyéni síkon is tisztázni kellene ötvenhat eszméinek mibenlétét, és személyi síkon is meg kellene határozni, hogy mi valósult meg ötven eszményeiből. Személyesen is számot kell vetni azzal, hogy felismerhető e  például a magyar ötvenhat nemzeti önállóság és szabadság eszménye a jelenlegi magyarországi viszonyokban? Számot kell vetni azzal a visszás helyzettel is, hogy Magyarország miniszterelnöke ma a forradalmat vérbe fojtó szovjet hadsereg segítségével hatalomra került árulóinak közvetlen politikai és családi kapcsolatokra épülő egyenes utóda. (A volt munkásőrből és a titkosszolgálati múltú elődeiről ne is beszéljünk.)  Ha, nincs magyar ötvenhat, és ha, Magyarországon ma is szovjet csapatok állomásoznának, akkor sem lenne akadálya annak, hogy a volt KISZ titkárból miniszterelnök legyen.

A magyar ötvenhat eszméi a magyar nemzet szabadságharcainak eszméinek a huszadik században való fellángolása. A magyar nemzet szabadságharcai pedig a nemzeti megmaradás érdekében vívott harcok sorozata, amely nem külső logika szabályait, hanem a nemzeti megmaradás belső parancsát követi. Ezek a vezérelvek békeidőben is érvényesek. A magyarokat a „civilizált” nyugathoz való igazodásra, a rend tiszteletére mindig egy külső hatalom érdekeinek képviselői oktatták. A nemzet életében fontos a rend és a logika, de a rend és logika ihletettség nélkül a szabályok merev követéséhez vezet.   Ezt az ihletet, és a „bensőből való vezérlést” egy szabad országban  a köztársasági elnök  személyes példája és egyénisége testesíti meg.  

Emlékezzünk:  Magyarország jelenlegi  köztársasági elnöke, valami „korrektség és a nemzeti  érzelmektől való függetlenség jegyében magyar zászló nélkül mondja el a magyar néphez intézett ünnepi beszédét. A 2006. szeptemberében, a Magyar Rádió és Televízióba behatolt tüntetőkről, pedig előre kijelenti, hogy az elkövetők köztörvényes bűnözők, és ezzel megsérti a bíróságok függetlenségének elvét, és megmérgezi az igazságos ítélethozás környezetét is. Teszi ezt, az alkotmányjogász miniszterelnök anélkül, hogy jelen lett volna az események színhelyén. Teszi ezt, annak tudatában, hogy ő maga nevezi ki az igazságszolgáltatás szerveit, és ezzel azt üzeni, hogy „én, mint a ti főnökötök, azt mondom, hogy köztörvényes bűnözőkről van szó, ti pedig ítélkezzetek szabadon…” (A fentiekkel kapcsolatban, lásd Duray Miklós: "Köztörvényesek, vagy forradalmárok" c. kitűnő írását.)

Jóllehet a magyar törvényhozásnak nincsenek külön rendelkezései a bírósági eljárások tisztaságának védelmére, de a gyors és igazságos bírósági eljárások elvei levezethetőek az ide vonatkozó általános elvekből és nemzetközi okiratokból, - az egyetemes emberi jogok kiáltványából, (Universal Declaration of Human Rights), valamint az általános emberi jogok idevonatkozó európai dokumentumából is. (European Convention of Human Rights, (ECHR). A köztársasági elnök fenti kijelentése szorosan összefügg a 2006. szeptemberi tüntetésekkel kapcsolatban letartóztatottaknak a futószalagon gyártott ítéletei kísértetiesen hasonlítanak ötvenhat megtorló intézkedéseire. Az igazságos és független bíróságok, pedig szorosan összefüggnek a szabadság eszméjével. A köztársasági elnök fenti kijelentésének következtében a 2006. szeptemberében letartóztatott tüntetőknek eleve nincs esélyük az igazságos tárgyalásra, és méltányos bírósági ítéletre, mint ahogy az ötvenhatos szabadságharcosoknak sem volt esélyük az  igazságos ítéletre. Ezt ma kellene megvalósítani a számukra. Hogyan viszonyul mindez a magyar ötvenhat szelleméhez? Mi lenne ma másként Magyarországon, ha a ötvenhat soha nem lett volna?

Magyarországon ma Esze Tamás, és Rákóczi Ferenc, elsődleges  200-250 főből álló egész serege is köztörvényes bűnözőnek számítana, sőt maga a Fejedelem is annak minősülne, mert az szökött jobbágyakat, és „bűneik miatt üldözött tolvajokat” pártfogol. Rákóczi Ferenc, eredeti serege néhány nap múlva 3000 ezer emberre duzzad, (jórészt szökött jobbággyal) és ezzel a sereggel szállt szembe az előtt e lévő 32.000 főnyi ellenséggel. Illyés Gyula szerint, Rákóczi csatát veszt, de nem ügyet. A Habsburgok Rákóczi szabadságharcának éltető szelleme miatt nem voltak képesek németté emészteni az országot. Az 1848 szabadságharc, Rákóczi szabadságharcának a felvilágosodás korszakában való újjászületése. Céljai teljesen azonosak voltak: a nemzeti megmaradás feltételeinek biztosítása- szabadság, és nemzeti önállóság.  Az 1848 szabadságharc szelleme, tehát nem Görgey magatartásában, vagy a kiegyezésben él tovább, hanem Petőfi és Kossuth eszméiben. 

A magyar ötvenhat szelleme, pedig nem a lanyha és a bűnösöket lekenyerező „rendszerváltásban” él tovább, mert a jelenlegi magyar kormány számító és önző magatartásához képest Görgeynek egy bizonyos fokon igaza is volt. Nem akart több áldozatot. Görgey, többek között abban is tévedett, hogy, a „józan” fegyverletétel utáni megtorlások következtében is lett annyi áldozat, mintha 24.000 főnyi seregével szembe száll a túlerővel, , vagy beveszi magát Komáromba, vagy gerilla háborút kezd. Az áldozatok szempontjából 1848. és 1956. tragédiája azonos:
„ Tizenháromszor tizenháromnál, de még százszor tizenháromnál is több volt, akit azok a bitangok a magyarok első sorából kipusztítottak.”

A magyar ötvenhat, és általában a magyar nemzeti törekvések érvényesítési kísérleteinek egy másik tanulsága, hogy a magyarokat a szabadságukért folyó küzdelmükben nem támogatja senki.  Csak a magunk erejére támaszkodhatunk. Ez a felismerés új értelmezést ad a teljes nemzetben való gondolkodásnak is.   A nemzetben való gondolkodásnak a hiánya a maga legsilányabb formájában nyilvánult meg a közelmúltban, amikor  a jelenlegi kormány a határon túli magyarok kettős állampolgársága elleni kampányban húsz millió román munkavállaló beözönlésével fenyegette a magyarországi választópolgárokat. Amellett, hogy a  kormány valótlanságot állított, egy igen fonák módon, éppen a határon túli magyarok kettős állampolgárságának a megtagadása vezethet oda, hogy a határ mentére telepített románok, és szerbek, a magyarországi lakosság megritkulása miatt fokozatosan betelepítik a térséget. „Győztünk” jelentette ki Magyarország miniszterelnöke a nemzet jelképes egyesítése elleni szervezett fellépését követően. Mindenki döntse el, hol lelhető fel ebben a fellépésben a magyar ötvenhat szelleme.

A magyar ötvenhat eszméi szerves egységet képeznek a nemzeti megmaradás, és a nemzet szabadságának eszméivel. Ötvenhat eszméivel azonosulni azt jelenti, hogy mit jelent magyarnak lenni. Ez egyetemes vonatkozásban is igaz: Egy nemzethez tartozni, azt jelenti, hogy azonosulunk a nemzet legalapvetőbb törekvéseivel- annak szabadságvágyával, és a megmaradásáért vívott küzdelmeivel.  A magyar szabadságharcok eszméi az a Bartók Béla által említett tükör, amelybe pillantva meglátjuk magyarságunkat. „ (De méltók vagyunk-e a rólunk festett képhez…Eleget nézünk-e abba a tükörbe és elegen vagyunk –e, akik ebben a tükörben meg is tudják magukat látni?”

Ma világszerte elismert, hogy a  magyar ötvenhat eszméi valóban egyetemes emberi értékeket fejeznek ki: szabadság, nemzeti függetlenség.  Magától értetődő, tehát, hogy ezek az eszmék, (mint eszmék)  tovább élnek: ”Mélyre bukott a magyar, de dicső ügy bástyafaláról” – írja Illyés Gyula.. Vagyis, amint az egyén életében is – végső fokon csakis erőfeszítéseink minősége a döntő. Ötven év távlatából, mindenki saját maga döntse el, hogy a jelenlegi magyarországi viszonyok között van e tényleges jelentése azoknak a hangzatos kijelentéseknek, melyek szerint a magyar ötvenhatot leverték, de szelleme, s az eszme tovább él. Mi az értelme  Magyarországon  annak a lépten nyomon hangoztatott  állításnak, mely szerint a jelenlegi („harmadik köztársaság”) ötvenhat szellemének igazi megvalósítója? Ugyanezt a vizsgálatot egyéni szinten is meg kell tenni. Ezen a téren Vajda János nyújthat eligazítást, aki a „nesze semmi, fogd meg jól” lanyha  kiegyezés (rendszerváltás)  időszakában mindvégig hű maradt 1848 eszméihez, akkor is, ha a körülötte zajló  alkuk és a különalkuk közepette nem tudod mást felmutatni, mint „Egy fölemelt főt s egy üres kezet.”
Ez az én  meg nem írt házi feladatom, amelyet emigrációs elfoglaltságom miatt eddig nem volt időm megírni. Most beadom, talán még nem késő. 

Források:

Illyés Gyula: Magyarok I, II. Nyugat Kiadó és irodalmi R.T. Költők Forradalma Antológia,  1953 – 1956 Occidental Press, 1986 ISBN 0-911050-61-2
„1956. A magyar dráma” Nalors Grafika Kft. ISBN 963 85114 0 0)
The Timetables of History , A Touchstone Book, Published by Simin and Schuster, New York, 1979, ISBN 0-671-24988-6 Pbk.  
History Learning Site-Hungary 1956  
Duray Miklós: