Kaslik Péter

Eben gubát - Fuszulán Budapesten  

Igazgató: Ki az a Fuszulán?
Ábel: Az egy román ember, aki jobban szeret a bankba fizetni mint nekem.
Igazgató: Tudtommal semmiféle Fuszulán nem fizetett a bankban fáért.
(Ábel megmutatja az igazgatónak Fuszulán levelét, amely azt hivatott igazolni, hogy az előre befizette a fa árát a bankba.)
Igazgató: Ez a levél hamisítvány.
Ábel: Akkor jó, mert akkor őt is meghamisítjuk.  
Részlet: Tamási Áron: „Ábel a rengetegben” c. könyvéből

Amióta a románok kézhez vették Csíkcsicsót, a székelyek számtalanszor megtapasztalták, hogy Fuszulán elhordja a fát és hamis papírokkal fizet.

2005. szeptember végén feljöttek a románok másodszorra is  Budapestre szétnézni. Kun Béla sehol, Rákosi Mátyás is elment ahonnan jött. Az unokák, és a vejkók azonban leültek velük tárgyalni. Miről?  A nyolcvan öt évvel ezelőtt elszállított gyár részlegek visszaszolgáltatásáról? A székelyföldi magyarok szülőföldjükön való megmaradásának egyetemes emberi jogairól? Egyfenét!

A magyar fél a románok bizalmának kiérdemlésének reményében:

1. Lemond a vétó jogáról és feltételek nélkül támogatja Romániának az Európai közösségbe való felvételét.

2. Románia belügyeinek tekinti az erdélyi magyarok autonómiájának kérdését. A magyar kormány, pedig tudatlanságot színlel, és elhallgatja azt az általános elvet, hogy ha egy ország felelőtlenül viselkedik a fennhatósága alatt lévő nép iránt, akkor a belügyből külügy lesz. 

3. A magyar kormány szemet huny afölött a világszerte számtalanszor beigazolódott tény felett, hogy az autonómia valamilyen formája, nélkül  nélkül az anyaországtól erőszakkal elszakított  nemzetrészek  biztos pusztulásra vannak ítélve.

4. A magyar fél kötelezi magát, hogy a román – magyar barátság érdekében eltekint a Magyarország közvetlen érdekeitől is. Magyarország miniszterelnöke önszántából kijelenti, hogy a kisebbségi autonómia gondolatának felvetése és támogatása nem a magyar kormány feladata. A „másik magyarok” menjenek másik salterhez.  Kós Károly szerint az autonómia „az a minimum, melyet mi, nemzeti kultúránk, ősi szokásaink, faji öntudatunk, szociális érzésünk, gazdasági fejlődésünk szempontjából ezeresztendős múltunk tanulságaképpen nélkülözhetetlennek tudunk.” 
Kós Károlynak azonban ebben nincs szavazati joga, mert ma nem lehetne magyar állampolgár.

5. Magyarország miniszterelnöke önként, anélkül, hogy valaki ezt megkérdezte volna kijelenti, hogy Magyarországnak nem kell Erdély.  

6. Magyarország miniszterelnöke kijeleni, hogy a 2004. december 5. népszavazás azt bizonyítja, hogy a magyarországi választópolgárokat nem érdekli a határon túli magyar nemzeti közösségek sorsa.

7. Magyarország miniszterelnöke, azonban elfelejteti kijelenteni, hogy a magyar választópolgárokat azért nem érdekli a határon túli magyar nemzeti közösségek sorsa, mert maga a miniszterelnök, a Hiller Pisti és Hiller Pisti pártjának minden ügyvédje, íronca, filozófusa, plusz a külön erre a célra felfogadott Bangóné, plusz az egész baloldali sajtó (a magyarországi sajtó kilencven százaléka) azt mondta a választópolgároknak, hogy ne fizessünk 20000 forintot az egykori magyar állampolgárok magyar ajkú leszármazottjainak kettős állampolgárságáért, meg azért, hogy huszonöt millió román feljőjjön Budapestre, és most mégis itt vannak.
 A miniszterelnök kezei meg vannak kötve. A miniszterelnök jó, de még ha akarna sem tudna segíteni, mert a nép nem akarja.  A nép viszont azt akarja, amit mondanak neki, hogy akarjon. A fenti körforgás a közvélemény kialakításának magyarosított változata.

8. Gyurcsány Ferenc szimbolikus jelentőségű áttörésként értékelte a múlt  heti román-magyar együttes kormányülést.  Hamvas Béla, pedig a magyar nemzet egységéről írt csodálatos alkotásában, az Öt Géniusz c. művében a következőket írja: „Nem képzelhető el nagyobb árulás , minthogy valaki a saját népének szabadságvágya ellen szövetségre lép a leigázó börtönőrrel...átkozott minden fillér...mert népének legmélyebb és soha be nem vallott szomjúságát árulta el és erre nincs bocsánat.” Ezeket a sorokat Hamvas Béla, Apró Antal országlásának idején írta. Apró Antal volt egyike azoknak, akik 1956 – ban a forradalom leveretésére behívták a szovjet csapatokat  Magyarországra,  és amint tudjuk Gyurcsány Ferenc „fillérei” ebből a júdáspénzből dagadtak nagyra.

 

A román fél a fentiek ellenében megigéri a  következőket:

1. Leszavazza az erdélyi magyarok megmaradását biztosító autonómia tervezetet.

2. A budapesti tárgyalások után a Román parlament azonnal leveszi a napirrendről a kisebbségi törvényjavaslat tárgyalását.

3. A román képviselők megfenyegetik az erdélyi magyarokat, hogy takarodjanak vissza Ázsiába.

4. Megszünteti az erdélyi  magyar nyelvű egyetem anyagi támogatását

5. Három napra a magyar-román kormányülés után, Bukarestben Ion Iliescu, aki 2000-ben az RMDSZ támogatásával lett elnök, a kulturális autonómiáról szóló fejezet kiiktatása mellett szónokolt.   Az ellenzéki Nagy Románia Párt vezérszónoka, Corneliu Vadim Tudor: ” Romania Über Alles” - "Ébredjenek fel! Ébredjenek fel, amíg még van egységes nemzeti államunk!!!"   A fenti  szónoklatok hatására a román  parlament  leszavazza az erdélyi magyarok védelmét szolgáló kisebbségi törvény javaslatot.

6. A román belügyminisztérium megnehezíti az erdélyi magyarok kiutazási lehetőségeit Romániából

7. A román rendőrök továbbra is ütlegelik azokat, akik a saját szülőföldjükön nem beszélik a román rendőrök anyanyelvét.

8. Egyéb... soroljam?

A személyi viszonyokat megjelelő fogalmak mint a „barátság,” „bizalom”, hűség” nem alkalmazhatóak közvetlenül az országok közötti viszonyok megjelölésére, mert az államok közötti viszonyokat az érdek határozza meg. Ennek ellenére, azonban az egyes országoknak a szövetségeseikhez való viszonya útmutatásul szolgálhat a szóban forgó ország „jellemének”, illetve szavahihetőségének megítélésében.

George Jonas, kanadai író szerint, ha lehet az egyes nemzetek erényeiről beszélni, úgymint a németek  lelkiismeretes munka etikájáról, akkor lehet az egyes nemzetek jellembeli hibáiról is beszélni. Jónás, negatív példaként, a világ összes államai közül, Romániának a szövetségesei iránti megbízhatatlan magatartását említi:

  1. Románia a Balkán háborúk idején elárulta elsődleges szövetségesét Bulgáriát, és ezért jutalmul háromezer négyzetmérföld területet szerzett meg a maga számára volt szövetségesétől, Bulgáriától.
  2. Semmibe vette az Osztrák Magyar Monarchiával kötött semlegességi szerződést, és amikor úgy ítélte meg, hogy a Szövetséges hatalmaknak nagyobb esélye van a győzelemhez, titkos szerződést kötött az Antant hatalmakkal, és 1916 – ban megtámadta Magyarországot.
     
  3. Megszegte az Antant hatalmakkal kötött szövetségeset és békét kötött a Központi hatalmakkal (Bukarestben)
  4. Megszegte a bukaresti békét és a Monarchia összeomlása után megtámadta Magyarországot.
  5. Elárulta a Szövetséges hatalmakat, és Hitler oldalára által, amikor annak csillaga felmenőben volt. Ezért, 1940 – ben visszaadta Erdélyt Magyarországnak.
  6. Amikor Hitler vesztésre állt, Románia lárulta a Tengely hatalmakat, átállt a Szövetségesekhez és ezért jutalmul ismét megkapta Erdélyt.

Jonas szerint, Romániának ez a kétszínűsége páratlan az országok történetében. Románia hatvan év alatt hatszor árulta el szövetségeseit. Átlagban minden tíz évben egyszer. George Jonas könyve a kanadai szövetségi kormány, valamint Ontario kormányának az anyagi támogatásával jelent meg 2005 – ben.

Ha mindez nem lenne ilyen életbevágóan fontos, azt is mondhatnánk, hogy, a jelenlegi magyar kormány megtett utait tekintve,  - megtalálta zsák a foltját. Ám, Gyurcsány, a Hiller Pisti, Fuszulán, és Szurgyélán nem csak a fát hordják el, és nemcsak Ábel szűkös élelmét eszik el, hanem a házat, hazát is széthordják.

Mire a szélkakas harmadszor fordult, a román parlamentben  az egész magyar román barátság összeomlott. Romániában ismét mindenért a magyarokat hibáztatják. Úgy tűnik, hogy a  budapesti vendéglátás nem is a románokhoz való közeledést szolgálta, hanem az anyaországnak az erdélyi magyaroktól  való elhatárolódását igyekezett megpecsételni. Ez a törés a magyar nemzet egysége szempontjából végzetes lehet, mert minden egység csak a központhoz viszonyítva van. (Hamvas B.)

Lehet azonban az is, hogy Románia hirtelen tisztára mosására és az Európai Unióba való betuszkolására azért van szükség, mert a hírek szerint az Amerikai Egyesült Államok katonai támaszpontokat szándékozik létesíteni Romániában

„Az amerikai katonai támaszpontok romániai elhelyezéséről folytatott tárgyalások lezárultak, erről a következőkben megállapodást írnak alá a felek, közölte Traian Basescu államfő vasárnap, miután találkozott Stephen Hadley-vel, az Amerikai Egyesült Államok elnökének nemzetbiztonsági tanácsadójával.  A hamarosan aláírásra kerülő dokumentum előírja az amerikai katonai létesítményekhez való hozzáférést, a két ország katonai együttműködésének megkönnyítése érdekében.”
(Forrás: http://www.hhrf.org/szabadsag/uj/index.php)

Az „amerikai katonai bázisok” állítólagos létesítése jó magyarázat lehet arra is, hogy Orbán Viktornak is meg van kötve a lába, mert „a basa neki is kiadta a parancsot.” Ezek szerint Orbán Viktor és fele csapata, Románia uniós csatlakozásának kérdésében azért lőtt a székely kapu mellé, hogy az amerikai katonai bázisok az Európai Unión belülre kerüljenek, az erdélyi magyarok pedig továbbra is kívűlről szemléljék az eseményeket.

A politikai perverzitásnak nincs határa. Románia uniós csatlakozásával Magyarországnak is kötelessége (lesz)  Romániát megvédenie, ha a legendák hős vezére, Csaba királyfi csillagösvényen a székelyek felszabadítására sietne az égi utakon. Gondolatban.

 

Küldje tovább ismerősének Nyomtatás