Jogszabályalkotási „gyöngyszemek"  

A zsebtöméstől a kacsatömésig

 

A képviselők költségeinek megtérítése

 A magyar országgyűlési képviselőket megillető költségtérítés 12 évig igazolás nélkül elszámolható költségnek minősült. Ez a rendelkezés a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (szja-törvény) azon ritka előírásai közé tartozik, ami a törvény hatályba lépése, azaz 1996. óta nem változott. Az időtállónak bizonyult szabályozás lényege az volt, hogy a költségtérítésnek nevezett jövedelemhez bizonylat nélkül lehetett hozzájutni, és nem kellett utána adót fizetni. A képviselők a költségtérítés után – az egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló, 2008. évi LXXXI. törvény alapján [Magyar Közlöny 174/2008.(december 9.) 2009. februártól adóznak, de sokkal kevesebbet, mint amennyit a többi állampolgárnak fizetnie kell.

 A parlamenti képviselők költségtérítésből származó jövedelme abban is különbözik a többi állampolgár költségtérítésétől, hogy a képviselői költségtérítés valójában költségátalány, továbbá nem függ a képviselői munkával kapcsolatos, saját gépkocsival megtett km-től, és attól sem, hogy a parlamenti tevékenység miatt hányszor kell szálláshelyet igénybe venniük. [Az országgyűlési képviselők tiszteletdíjáról, költségtérítéséről és kedvezményeiről szóló 1990. évi LVI. törvény]

 A képviselők költségtérítésével a közvélemény is foglalkozik. Az ország gazdasági helyzetének romlása, kétségtelenül fokozta a politikai elit eltartási költségei iránti érdeklődést. Az ezzel kapcsolatos témák, a fodrászüzlettől az internetig, több helyen előfordulnak. Ma már eléggé köztudott, hogy a lakosságszámhoz mérten a 386 fős magyar országgyűlés, Európa egyik legnagyobb létszámú parlamentje. A „Tisztelt Köcsög Magyar Választópolgár!” kezdetű e-mail – ami 2007. januártól a világhálón is olvasható – szintén a képviselők költségtérítésével foglalkozik. 

 Mindezek ellenére, még mindég nem sikerült a parlamenti képviselők számát csökkenteni, és a    törvényjavaslatok sem tartalmaztak olyan indítványt, ami a képviselők laza költségtérítési szabályain szigorított volna. Már nagyban folyt az Országházban a 2009. évi adószabályok tárgyalása, amikor benyújtották a módosító indítványt, hogy a képviselői költségtérítés egy része is adózzon, mégpedig 15 %-os (?!) mértékkel. A javaslatból hatályos rendelkezés lett, így a képviselők elmondhatják, hogy 2009-ben a költségtérítésük egy része után már ők is adóznak.

A képviselői költségtérítés adóztatása – enyhén szólva – kíméletes, egyrészt, mert a szállással kapcsolatos átalányra nem vonatkozik, másrészt, mert az szja-törvény általános szabályai alapján a költségtérítés 36 %-os mértékű adó alá esne, sőt – tekintettel a képviselők ma már nyilvános jövedelmére – nagy részüknek – az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény alapján – a 4 %-os különadót is meg kellene fizetnie. Hozzá kell tenni, hogy mivel a képviselői költségtérítésből származó jövedelem 2009. februártól már nem az összevonandó, hanem a külön adózó jövedelmek közé tartozik – a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény szerint – nem kell utána járulékot fizetni.

Joggal állítható, hogy a képviselői költségtérítés egy részének 15 %-os adóztatása nem más, mint az adóelkerülés törvényesített formája. A képviselői költségtérítésre vonatkozó szabályozás nem igazán az államháztartásra gyakorolt közvetlen hatása miatt káros hanem azért, mert a többi adófizető felé igen rossz üzenete van. Valahogy az hallik ki belőle, hogy: amit szabad Péternek, azt nem szabad a Pálnak.

 A képviselői költségtérítés megadóztatását nem lehetett tovább halogatni, mert ennek adómentessége hosszú ideje irritálja a közvéleményt, emellett egyéb téren, ismét megszorító intézkedések születtek. Ilyen például a közszféra 13. havi bérének megvonása, a 13. havi nyugdíj korlátozása, valamint az is, hogy a nyugdíjas vállalkozónak, valamint a jövedelemmel nem rendelkező (eltartott) családtagnak és a többi, úgynevezett nem biztosított magánszemélynek 2009-től, havonta 150 forinttal több járulékot kell fizetnie. [A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2008. évi LXXXII. törvény – MK 174/2008.(december 9.)]

 A képviselői költségtérítés megadóztatása mellett megmaradt az a probléma, hogy a képviselők költségtérítése továbbra sem nevezhető jogosan költségtérítésnek, a költséghez ugyanis – az szja-törvény alapján – alapvetően hozzátartozik, hogy igazolni kell, viszont a képviselők ezután is bizonylat nélkül vehetik fel a költségtérítésnek nevezett bevételüket. (Az országgyűlési képviselők tiszteletdíjáról, költségtérítéséről és kedvezményeiről szóló 1990. évi LVI. törvény eddig nem változott.) Ez annál inkább visszatetsző, mert a bizonylatmegőrzést ugyanakkor az átalányadózó és az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók részére, a 2008. évi LXXXI. (módosító) törvényben előírták. 

 Külön érdemes megemlíteni, hogy egyes hírcsatornák hogyan kommentálták a képviselői költségtérítés megadóztatására vonatkozó módosító indítvány elfogadását, és hogy ezzel szemben mi a valóság.

Idézetek internetes újságokból:

 - Napi Online, 2008. nov. 25.: „A javaslatot, amely 15 százalékos jövedelemadót vetne ki a korábban adómentes juttatásokra, minden képviselő támogatta.”
    - Index.hu, 2008. nov. 25.: „…ez volt az egyetlen olyan, egyébként MSZP-s indítvány, amelyet a jelen levő honatyák mindegyike támogatta...”
    - Origó, 2008. nov. 27.: „Kedden, név szerinti szavazással, egyhangúlag fogadta el az Országgyűlés a képviselői költségtérítés megadóztatásáról szóló MSZP-s indítványt, így februártól az országgyűlési képviselők, a polgármesterek és az önkormányzati képviselők 15 százalékos adót fizetnek költségtérítésük és költségátalányuk után.”

    Ezek a hírek nem felelnek meg a valóságnak. A képviselői költségtérítés megadóztatásáról szóló 6667/51-es indítványt – az Országgyűlés honlapján megjelent információk szerint, 2008. november 25.-én – név szerinti szavazással, 214 igen, 156 nem szavazattal fogadták el:

    - igennel szavazott 188 MSZP-s, 19 SZDSZ-es, 5 MDF-es és 2 független, összesen 214 képviselő,
    - nemmel szavazott 130 FIDESZ-es, 22 KDNP-s, 2 MDF-es és 2 független, összesen 156 képviselő.

http://www.parlament.hu/internet/plsql/ogy_irom.irom_madat?p_ckl=38&p_izon=6667&p_alsz=51  

    Ejnye, ejnye, kedves újságírók!

Hiába van a jobbnál-jobb keresőprogram, és hiába írták meg a Magyar Értelmező Szótárat?! Ha nem tévedek, 214 igen és 156 nem szavazat esetében csak nem lehet azt állítani, hogy a módosító indítványt mindegyik képviselő támogatta, de azt sem, hogy az indítványt egyhangúlag fogadták el.

A pályázati határidő rejtett közlése

2008. október 18.-án jelent meg a magyar földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 136/2008. (X. 18.) FVM-rendelete a vidéki mikro-vállalkozásoknak, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból, pályázati úton nyújtható támogatásról. E rendelet szerint, a támogatást igénylő pályázatot a mikro-vállalkozások első ízben 2008. október 19. és 2008. november 30. között nyújthatták be. Ezt a határidőt – az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a szaktanácsadási szolgáltatások igénybevételéhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 52/2007. (VI. 28.) FVM rendelet módosításáról szóló – a 154/2008. (XI. 26.) FVM rendelet 2009. január 10.-ig meghosszabbítja.

A gond csak az, hogy a határidőt meghosszabbító rendelet címe alapján fel sem merül, hogy a mikro-vállalkozásokra is vonatkozik. Csak a módosító rendeletet végigolvasva derül ki, hogy egyebek között a mikro-vállalkozások pályázati határideje is meghosszabbodik. Sajnálatos módon, a jogszabály címe erre, még csak nem is utal.   

Ugyanez a módosító rendelet hosszabbítja meg, szintén 2009. január 10.-ig

    - a falumegújításra és -fejlesztésre igénybe vehető támogatásokra,   

    - a turisztikai tevékenységek ösztönzéséhez nyújtandó támogatásokra és   

    - a vidéki örökség megőrzéséhez igénybe vehető támogatásokra

benyújtható pályázatok határidejét.

 A meghosszabbított határidő elvileg több pályázónak teremt lehetőséget, persze nem így, hogy a határidő kitolását más pályázatokról szóló jogszabály-módosításban rejtik el. Azt nem tudni, mi lehetett az oka, hogy ilyen titokzatos módon közölték a pályázatok új beadási határidejét. Forráskíméléssel nem magyarázható, hiszen ezeknek a pályázatoknak a finanszírozása nem hazai, hanem uniós forrásból történik. Bármi is volt az ok, de ez a gyakorlat törvényellenes, és sérti a támogatásban érdekeltek jogait, emellett – finoman szólva – nem igazán segíti, hogy az uniós források a magyarországi vidékfejlesztést szolgálják.

Kacsatömésért börtön?

 A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (Btk.) 266/B. § (1) bekezdése a következőt mondja: „aki gerinces állatot indokolatlanul oly módon bántalmaz, vagy gerinces állattal szemben olyan bánásmódot alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy annak maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.”

A 2008. évi LXXXIV. törvénya Btk. 266/B. § (1) bekezdését azzal egészítette ki, hog az abban szereplő cselekmény már nem vétségnek, hanem a súlyosabb fokozatú bűntettnek minősül, ha a bűncselekményt olyan módon követik el, hogy az, az állatnak különös szenvedést okoz, és ez már három évig terjedő a szabadságvesztéssel büntetendő.

A Btk. fenti rendelkezései alapján arra a következtetésre jutottam, hogy a tanyán élő Pista bácsi a feleségével és sok más gazdálkodóval egyetemben, egyszerűen szólva, bűnöző, de az is lehet, hogy potenciális börtöntöltelék. Kétségtelen ugyanis, hogy Pista bácsi a disznóöléssel megvalósítja a Btk. 266/B. § (1) bekezdés második fordulatát, mert e cselekedete során, gerinces állattal szemben olyan bánásmódot alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy annak pusztulását okozza.

A feleség bűne pedig az, hogy nem tudja kivárni, amíg a kacsa, a saját falánkságától vezérelve meghízik, hanem naponta megtömi áztatott kukoricával. Ezt, a tetejébe, azzal a nem titkolt szándékkal teszi, hogy a kacsa mája minél nagyobbra nőjön, ami egyértelműen a kacsa egészségkárosodását jelenti. Emiatt két év börtönnel, közérdekű munkával, vagy pénzbüntetéssel sújtható. Csak a kacsa el ne árulja, hogy a tömés miatt különösen szenvedett, mert akkor Juliska néninek akár három év börtön is kinéz. Mindenképpen jobban jár, ha jószágot levágja, mert ebben az esetben – a Btk. idézett rendelkezései alapján – két évvel is megúszhatja. 

                                                                                            - ine -  

Hozzászólás - Kiegészítés


1990. évi LVI. törvény
az országgyűlési képviselők tiszteletdíjáról, költségtérítéséről és kedvezményeiről

A törvény korábbi szövege:
http://www.1000ev.hu/index.php?a=3&param=8712
"4. § (1) A nyilatkozata szerint Budapesten lakóhellyel nem rendelkező képviselő részére az Országgyűlés hivatali szervezete - lehetőség szerint - szálláshelyről gondoskodik. Az a képviselő, akinek részére az Országgyűlés hivatali szervezete szálláshelyet nem tud biztosítani, vagy arra a képviselő nem tart igényt, képviselői tevékenységével összefüggő igazolt szállásköltsége megtérítésére jogosult.
(2) Az a képviselő, akinek lakóhelye nyilatkozata szerint nem egyéni választókerületében vagy abban a megyében van, ahol területi listán megválasztották, ugyancsak jogosult képviselői munkájával összefüggő igazolt szállásköltsége megtérítésére."

("igazolt" szállásköltsége = számla bemutatásával igazolt)

A törvény 2002.12.23-án hétfőn 13:50:25 másodperckor (tehát a Medgyessy-kormány idején) módosított szövege:
http://www.parlament.hu/irom37/1220/norma.pdf
"4. § (1) A nyilatkozata szerint Budapesten lakóhellyel nem rendelkező képviselő
részére az Országgyűlés hivatali szervezete - lehetőség szerint - szálláshelyről
gondoskodik. Az a képviselő, akinek részére az Országgyűlés hivatali szervezete
szálláshelyet nem tud biztosítani, vagy arra a képviselő nem tart igényt, a 3. §-ban
szereplő költségtérítési átalányon túlmenően a havi alapdíj 50 %-ával megegyező
összegű szállásköltség-térítésre jogosult.
(2) Az a képviselő, akinek lakóhelye nyilatkozata szerint nem egyéni
választókerületében vagy abban a megyében van, ahol területi listán
megválasztották, ugyancsak jogosult az (1) bekezdés szerinti mértékű
szállásköltség-térítésre."

(itt már nem szerepel, hogy "igazolt" szállásköltsége, tehát már nincs számlakötelezettség)

Akik megszavazták a módosítást:
Csak az MSZP és az SZDSZ képviselői.

A tanulság:

Módszeresen kikeresték a zavaros törvényi környezetből hogy hol írnak elő számukra valami kellemetlen számlaügy és hasonlót, majd azt kiiktatták a Medgyessy-kormány alatt a ballibek.

Tisztelettel:

Varga Tamás