Jogszabályalkotási
„gyöngyszemek
A zsebtöméstől a kacsatömésig
A
képviselők költségeinek megtérítése
A
magyar országgyűlési képviselőket
megillető költségtérítés 12 évig
igazolás nélkül elszámolható költségnek
minősült. Ez a rendelkezés a személyi
jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII.
törvény (szja-törvény) azon ritka előírásai
közé tartozik, ami a törvény hatályba lépése,
azaz 1996. óta nem változott. Az
időtállónak bizonyult szabályozás lényege
az volt, hogy a költségtérítésnek
nevezett jövedelemhez bizonylat nélkül
lehetett hozzájutni, és nem kellett utána
adót fizetni. A képviselők a költségtérítés
után – az
egyes
adó- és járuléktörvények módosításáról
szóló, 2008. évi LXXXI. törvény
alapján [Magyar Közlöny 174/2008.(december 9.)
– 2009. februártól adóznak,
de sokkal kevesebbet, mint amennyit a többi
állampolgárnak fizetnie kell.
A
parlamenti képviselők költségtérítésből
származó jövedelme abban is különbözik
a többi állampolgár költségtérítésétől,
hogy a képviselői költségtérítés
valójában költségátalány, továbbá nem
függ a képviselői munkával
kapcsolatos, saját gépkocsival megtett km-től,
és attól sem, hogy a parlamenti tevékenység
miatt hányszor kell szálláshelyet igénybe
venniük. [Az országgyűlési
képviselők tiszteletdíjáról, költségtérítéséről
és kedvezményeiről szóló 1990.
évi LVI. törvény]
A
képviselők költségtérítésével a közvélemény
is foglalkozik. Az ország gazdasági helyzetének
romlása, kétségtelenül fokozta a
politikai elit eltartási költségei iránti
érdeklődést. Az ezzel kapcsolatos témák,
a fodrászüzlettől az internetig, több
helyen előfordulnak. Ma már eléggé köztudott,
hogy a lakosságszámhoz mérten a 386 fős
magyar országgyűlés, Európa egyik
legnagyobb létszámú parlamentje. A
„Tisztelt Köcsög Magyar Választópolgár!”
kezdetű e-mail – ami 2007. januártól
a világhálón is olvasható – szintén a
képviselők költségtérítésével
foglalkozik.
Mindezek
ellenére, még mindég nem sikerült a
parlamenti képviselők számát csökkenteni,
és a
törvényjavaslatok sem tartalmaztak
olyan indítványt, ami a képviselők
laza költségtérítési szabályain szigorított
volna. Már nagyban folyt az Országházban a
2009. évi adószabályok tárgyalása,
amikor benyújtották a módosító indítványt,
hogy a képviselői költségtérítés
egy része is adózzon, mégpedig 15 %-os
(?!) mértékkel. A javaslatból hatályos
rendelkezés lett, így a képviselők
elmondhatják, hogy 2009-ben a költségtérítésük
egy része után már ők is adóznak.
A képviselői költségtérítés
adóztatása – enyhén szólva – kíméletes,
egyrészt, mert a szállással kapcsolatos átalányra
nem vonatkozik, másrészt, mert az szja-törvény
általános szabályai alapján a költségtérítés
36 %-os mértékű adó alá esne, sőt
– tekintettel a képviselők ma már
nyilvános jövedelmére – nagy részüknek
– az
államháztartás egyensúlyát javító különadóról
és járadékról szóló 2006.
évi LIX. törvény alapján – a 4
%-os különadót is meg kellene fizetnie.
Hozzá kell tenni, hogy mivel a képviselői
költségtérítésből származó jövedelem
2009. februártól már nem az összevonandó,
hanem a külön adózó jövedelmek közé
tartozik – a társadalombiztosítás ellátásaira
és a magánnyugdíjra jogosultakról,
valamint e szolgáltatások fedezetéről
szóló 1997. évi LXXX. törvény szerint
– nem kell utána járulékot fizetni.
Joggal állítható, hogy a képviselői
költségtérítés egy részének 15 %-os adóztatása
nem más, mint az adóelkerülés törvényesített
formája. A képviselői költségtérítésre
vonatkozó szabályozás nem igazán az államháztartásra
gyakorolt közvetlen hatása miatt káros
hanem azért, mert a többi adófizető
felé igen rossz üzenete van. Valahogy az
hallik ki belőle, hogy: amit szabad Péternek,
azt nem szabad a Pálnak.
A
képviselői költségtérítés megadóztatását
nem lehetett tovább halogatni, mert ennek adómentessége
hosszú ideje irritálja a közvéleményt,
emellett egyéb téren, ismét megszorító
intézkedések születtek. Ilyen például a
közszféra 13. havi bérének megvonása, a
13. havi nyugdíj korlátozása, valamint az
is, hogy a nyugdíjas vállalkozónak,
valamint a jövedelemmel nem rendelkező
(eltartott) családtagnak és a többi, úgynevezett
nem biztosított magánszemélynek 2009-től,
havonta 150 forinttal több járulékot kell
fizetnie. [A Magyar Köztársaság
2009. évi költségvetését megalapozó
egyes törvények módosításáról szóló 2008. évi LXXXII. törvény –
MK 174/2008.(december 9.)]
A
képviselői költségtérítés megadóztatása
mellett megmaradt az a probléma, hogy a képviselők
költségtérítése továbbra sem nevezhető
jogosan költségtérítésnek, a költséghez
ugyanis – az szja-törvény alapján –
alapvetően hozzátartozik, hogy igazolni
kell, viszont a képviselők ezután is
bizonylat nélkül vehetik fel a költségtérítésnek
nevezett bevételüket. (Az országgyűlési
képviselők tiszteletdíjáról, költségtérítéséről
és kedvezményeiről szóló 1990. évi
LVI. törvény eddig nem változott.) Ez annál
inkább visszatetsző, mert a
bizonylatmegőrzést ugyanakkor az átalányadózó
és az egyszerűsített vállalkozói adó
hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók
részére, a 2008.
évi LXXXI. (módosító) törvényben
előírták.
Külön
érdemes megemlíteni, hogy egyes hírcsatornák
hogyan kommentálták a képviselői költségtérítés
megadóztatására vonatkozó módosító indítvány
elfogadását, és hogy ezzel szemben mi a
valóság.
Idézetek
internetes újságokból:
- Napi
Online, 2008. nov. 25.: „A javaslatot,
amely 15 százalékos jövedelemadót vetne
ki a korábban adómentes juttatásokra,
minden képviselő támogatta.”
- Index.hu, 2008. nov. 25.: „…ez
volt az egyetlen olyan, egyébként MSZP-s
indítvány, amelyet a jelen levő honatyák
mindegyike támogatta...”
- Origó, 2008. nov. 27.:
„Kedden, név szerinti szavazással,
egyhangúlag fogadta el az Országgyűlés
a képviselői költségtérítés megadóztatásáról
szóló MSZP-s indítványt, így februártól
az országgyűlési képviselők, a
polgármesterek és az önkormányzati képviselők
15 százalékos adót fizetnek költségtérítésük
és költségátalányuk után.”
Ezek a hírek nem felelnek meg a valóságnak.
A képviselői költségtérítés megadóztatásáról
szóló 6667/51-es indítványt – az Országgyűlés
honlapján megjelent információk szerint,
2008. november 25.-én – név szerinti
szavazással, 214 igen, 156 nem szavazattal
fogadták el:
- igennel
szavazott 188 MSZP-s, 19 SZDSZ-es, 5 MDF-es
és 2 független, összesen 214 képviselő,
- nemmel szavazott 130
FIDESZ-es, 22 KDNP-s, 2 MDF-es és 2 független,
összesen 156 képviselő.
http://www.parlament.hu/internet/plsql/ogy_irom.irom_madat?p_ckl=38&p_izon=6667&p_alsz=51
Ejnye, ejnye, kedves újságírók!
Hiába van a jobbnál-jobb keresőprogram,
és hiába írták meg a Magyar Értelmező
Szótárat?! Ha nem tévedek, 214 igen és
156 nem szavazat esetében csak nem lehet azt
állítani, hogy a módosító indítványt
mindegyik képviselő támogatta, de azt
sem, hogy az indítványt egyhangúlag fogadták
el.
A
pályázati határidő rejtett közlése
2008.
október 18.-án jelent meg a magyar földművelésügyi
és vidékfejlesztési miniszter 136/2008.
(X. 18.) FVM-rendelete
a vidéki mikro-vállalkozásoknak, az Európai
Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból,
pályázati úton nyújtható támogatásról.
E rendelet szerint, a támogatást igénylő
pályázatot a mikro-vállalkozások első
ízben 2008. október 19. és 2008. november
30. között nyújthatták be. Ezt a határidőt
– az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési
Alapból a szaktanácsadási szolgáltatások
igénybevételéhez nyújtandó támogatások
részletes feltételeiről szóló
52/2007. (VI. 28.) FVM rendelet módosításáról
szóló – a 154/2008. (XI. 26.) FVM
rendelet 2009. január 10.-ig meghosszabbítja.
A gond csak az, hogy a határidőt
meghosszabbító rendelet címe alapján fel
sem merül, hogy a mikro-vállalkozásokra is
vonatkozik. Csak a módosító rendeletet végigolvasva
derül ki, hogy egyebek között a mikro-vállalkozások
pályázati határideje is meghosszabbodik.
Sajnálatos módon, a jogszabály címe erre,
még csak nem is utal.
Ugyanez
a módosító rendelet hosszabbítja meg,
szintén 2009. január 10.-ig
- a falumegújításra
és -fejlesztésre igénybe vehető támogatásokra,
- a turisztikai tevékenységek ösztönzéséhez
nyújtandó támogatásokra és
- a vidéki örökség megőrzéséhez
igénybe vehető támogatásokra
benyújtható pályázatok határidejét.
A
meghosszabbított határidő elvileg több
pályázónak teremt lehetőséget,
persze nem így, hogy a határidő kitolását
más pályázatokról szóló jogszabály-módosításban
rejtik el. Azt nem tudni, mi lehetett az oka,
hogy ilyen titokzatos módon közölték a pályázatok
új beadási határidejét. Forráskíméléssel
nem magyarázható, hiszen ezeknek a pályázatoknak
a finanszírozása nem hazai, hanem uniós
forrásból történik. Bármi is volt az ok,
de ez a gyakorlat törvényellenes, és sérti
a támogatásban érdekeltek jogait, emellett
– finoman szólva – nem igazán segíti,
hogy az uniós források a magyarországi vidékfejlesztést
szolgálják.
Kacsatömésért
börtön?
A
2008. évi LXXXIV. törvénya
Btk. 266/B. § (1) bekezdését azzal egészítette
ki, hog az
abban szereplő cselekmény már nem vétségnek,
hanem a súlyosabb fokozatú bűntettnek
minősül, ha a bűncselekményt
olyan módon követik el, hogy az, az állatnak
különös szenvedést okoz, és ez már három
évig terjedő a szabadságvesztéssel büntetendő.
A
Btk. fenti rendelkezései alapján arra a következtetésre
jutottam, hogy a tanyán élő Pista bácsi
a feleségével és sok más gazdálkodóval
egyetemben, egyszerűen szólva, bűnöző,
de az is lehet, hogy potenciális börtöntöltelék.
Kétségtelen ugyanis, hogy Pista bácsi a
disznóöléssel megvalósítja a Btk. 266/B.
§ (1) bekezdés második fordulatát, mert e
cselekedete során, gerinces állattal
szemben olyan bánásmódot alkalmaz, amely
alkalmas arra, hogy annak pusztulását
okozza.
A feleség bűne pedig az, hogy
nem tudja kivárni, amíg a kacsa, a saját
falánkságától vezérelve meghízik, hanem
naponta megtömi áztatott kukoricával. Ezt,
a tetejébe, azzal a nem titkolt szándékkal
teszi, hogy a kacsa mája minél nagyobbra nőjön,
ami egyértelműen a kacsa egészségkárosodását
jelenti. Emiatt két év börtönnel, közérdekű
munkával, vagy pénzbüntetéssel sújtható.
Csak a kacsa el ne árulja, hogy a tömés
miatt különösen szenvedett, mert akkor
Juliska néninek akár három év börtön is
kinéz. Mindenképpen jobban jár, ha jószágot
levágja, mert ebben az esetben – a Btk. idézett
rendelkezései alapján – két évvel is
megúszhatja.
-
ine -
Hozzászólás - Kiegészítés
1990. évi LVI. törvény
az országgyűlési képviselők tiszteletdíjáról, költségtérítéséről és kedvezményeiről
A törvény korábbi szövege:
http://www.1000ev.hu/index.php?a=3¶m=8712
"4. § (1) A nyilatkozata szerint Budapesten lakóhellyel nem rendelkező képviselő részére az Országgyűlés hivatali szervezete - lehetőség szerint - szálláshelyről gondoskodik. Az a képviselő, akinek részére az Országgyűlés hivatali szervezete szálláshelyet nem tud biztosítani, vagy arra a képviselő nem tart igényt, képviselői tevékenységével összefüggő igazolt szállásköltsége megtérítésére jogosult.
(2) Az a képviselő, akinek lakóhelye nyilatkozata szerint nem egyéni választókerületében vagy abban a megyében van, ahol területi listán megválasztották, ugyancsak jogosult képviselői munkájával összefüggő igazolt szállásköltsége megtérítésére."
("igazolt" szállásköltsége = számla bemutatásával igazolt)
A törvény 2002.12.23-án hétfőn 13:50:25 másodperckor (tehát a Medgyessy-kormány idején) módosított szövege:
http://www.parlament.hu/irom37/1220/norma.pdf
"4. § (1) A nyilatkozata szerint Budapesten lakóhellyel nem rendelkező képviselő
részére az Országgyűlés hivatali szervezete - lehetőség szerint - szálláshelyről
gondoskodik. Az a képviselő, akinek részére az Országgyűlés hivatali szervezete
szálláshelyet nem tud biztosítani, vagy arra a képviselő nem tart igényt, a 3. §-ban
szereplő költségtérítési átalányon túlmenően a havi alapdíj 50 %-ával megegyező
összegű szállásköltség-térítésre jogosult.
(2) Az a képviselő, akinek lakóhelye nyilatkozata szerint nem egyéni
választókerületében vagy abban a megyében van, ahol területi listán
megválasztották, ugyancsak jogosult az (1) bekezdés szerinti mértékű
szállásköltség-térítésre."
(itt már nem szerepel, hogy "igazolt" szállásköltsége, tehát már nincs számlakötelezettség)
Akik megszavazták a módosítást: Csak az MSZP és az SZDSZ képviselői.
A tanulság:
Módszeresen kikeresték a zavaros törvényi környezetből hogy hol írnak elő számukra valami kellemetlen számlaügy és hasonlót, majd azt kiiktatták a Medgyessy-kormány alatt a ballibek.
Tisztelettel:
Varga Tamás