Kaslik Péter

 

"Sis honestus"

Idióta e Gyurcsány Ferenc?  

„A közmédiának nem az a felelőssége, hogy visszhangozza a politikusok szavait, hanem az a felelőssége, hogy keresse az igazságot, és ha úgy látja, hogy valaki nem mond igazat, akkor azt mondja, hogy többet hazugsághoz nem adok teret.” Gyurcsány Ferenc (Magyar Rádió, 2005. július 5.)  

 

A Gyurcsány Ferenc  józan eszéről folyó országos vita  érdemben több mint egy éve eldőlt. Csermely Péter, a Magyar Nemzet 2005. május 4. számában kijelentette:  “Gyurcsány Ferenc egy hülye.”  Fellebbezés nem volt, sem történelmi per, -  Klára.  A mérlegelés, a bizonyítás, és a felfedés ideje lejárt. Az ítélet jogerős.  Gyurcsány idióta. 

Az ország tényleges irányítói számára, azonban Gyurcsány Ferenc egy kipróbált, gátlástalan, személyesen érintett, zsarolható, a saját zsebére dolgozó, mindenre rávehető hasznos és használható idióta. 

Mit mond ez, azonban a magyar választók többségéről, akik az elkövetkező négy évre ismét  Gyurcsány Ferencre  bízták a nemzet sorsának irányítását? Mi a „nép” felelősége ebben a kérdésben?   „Ebsorsot akar, hát - akarja” írja a magyarokról Ady Endre pillanatnyi elkeseredésében. Le lehet e, azonban a népet váltani? Ha a fenti kérdés arra vonatkozik, hogy indokolt e a nép akarata ellen fellépni, vagy azt kétségbe vonni, akkor a helyes válasz az, hogy a népet nem lehet leváltani.

Úrtisztelő szegények

Felmerül, azonban a kérdés, nem e ugyanazok az  „úrtisztelő szegények” szavaztak most is a saját érdekeik ellen, akik az egymást követő nemzetellenes politika következtében elveszették  kapcsolataikat a földdel, múltjukkal és gyökereikkel?   

 

 

A jelenlegi „kormányzás”  a hazug választási ígéretek alapján megszerzett szavazatokon alapszik.  Ma már bebizonyosodott, hogy a kormány  előre megfontolt szándékkal hazudott, ami azt jelenti, hogy  választási ígéreteit  nem is volt szándékában betartani. 

A magyar választópolgárok egy része felemelte szavát a kormány hazugságai ellen, a másik fele, pedig hallgat. A sorsunkat meghatározó kérdésekben, azonban a nemcselekvés is állásfoglalásnak számít. Gyurcsány Ferenc balatonösződi "beismerő" beszéde 2006. szeptember 18. már Kanadában, és Ausztráliában is ismeretes volt, a magyarországi választópolgárok 57 százaléka, azonban szeptember 20-án még mindig úgy véli, hogy Gyurcsánynak nem kell lemondania. Ez a számarány megközelítően megegyezik a májusi választások eredményével. Ez a megdöbbentő adat arra utal, hogy az MSZP-SZDSZ szavazó tábora nem a pontos és megfelelő értesülések, és józan meggondolás alapján határoz, hanem vakon követi a baloldali propaganda utasításait. 
"Jaj a nemzetnek, mely írott parancsot némán olvas s vakon engedelmeskedik"- írja Kölcsey, akinek mint ismeretes, a "nép" megdobálta koporsóját.

A miniszterelnök bevallott, illetve napvilágra jutott  hazugságai, valmint a kettős erkölcsről szóló zavaros megállapításai, és  a Szent István és az aláírásgyűjtésekről való türelmetlen és  megbotránkoztató párhuzamai alapján  nyilvánvaló, hogy a kormány nem a nép nevében, hanem a nép helyett kormányoz,és lényegében most is azzal mentegeti magát, hogy mindenért Orbán a hibás, és, hogy terjed a fasizmus Magyarországon.  

Gyurcsány Ferenc  kijelentései, azonban nem csak azért zavarosak, mert a miniszterelnök állandóan hazudik, s kijelentései ezáltal nincsenek összhangban az emberek személyes tapasztalataival, hanem amiatt is mert Gyurcsány nem a közvetlen hallgatóságához szól, hanem a hatalma mögötte álló tényleges erőnek számol be hűségéről -  a nagyvállalati neokonzervatív politika  képviselői előtt mondja fel a leckét. 

Gyurcsány kijelentései, a maguk kiütköző ellentmondásaival, és nehezen összefogható módján, azonban összefüggnek, és egyet alkotnak. A kijelentések elemei  mint a tört cserepek, nehezen összerakhatóak, de a sejttető  összképkép komoly és  ijesztő.  Ezek az üzenetek , formájukra nézve minden egyes esetben a valamire mondott végső „igen”, vagy  ”nem” mellet való állásfoglalást fejezik ki. „Nem” a családi gazdálkodásra. „Nem” a közéleti erkölcsre. „Nem” a demokráciára. Gyurcsány kijelentéseinek zöme annak, a ma már bebizonyítottan hazug neoliberális jelszónak a Gyurcsány által szajkózott változata, mely szerint „Nincs más megoldás” (There is no alternative. TINA) Gyurcsány meghökkentő, és zavaros kijelentéseinek tartalma végső soron  mindig  a magyar nemzet arculatának megváltoztatására, vagy a nemzeti értékek leépítésére irányulnak.

Emlékezzünk: Gyurcsány, még sportminiszterként hitet tett hitetlenségéről, amikor minden közvetlen összefüggés nélkül kijelentette:"Lehet, hogy valaki azt gondolja, ez Mária országa, de ahogy látom, Mária a kezét mindenképpen levette róla, és csak mi vagyunk itt, mi tudjuk formálni."

Gyurcsány Ferenc júniusban még a különbejáratú politikai  erkölcs önkényes alkalmazásának híve, szeptemberben, pedig már azt hangoztatja, hogy az MSZP – SZDSZ koalíció Szent István eszméinek ezer évre igazi letéteményese: “Az alig két hete ünnepelt Szent István, ha aláírásgyűjtést rendezhetett volna, akkor a magyar nemzet ugyanazok sorsára jut, akik velünk együtt jöttek a nagyon távoli világból, és nem tudtak végül időtálló, történelmet álló nemzetet formálni. ”hirtv.hu  (Baj a szavakkal: Szent István teljhatalmú király volt, és ha kedve lett "volna", akkor  rendezhetett "volna” aláírásgyűjtést.)  Tekintsünk el a zavaró igemódtól. 

Tekintsünk el Szent István nevének, és a Magyar Szocialista Párt egy napon való említésének kegyeletsértő jellegétől. Tekintsünk el attól is, hogy Szent István állama a kereszténység jegyében fogant, a jelenlegi kormány koalíció pedig ahol csak teheti a  keresztény értékek ellen foglal állást. Bízzuk a történészekre, hogy kiderítsék, kik azok, akik a magyarokkal egy időben jöttek ide “a nagyon távoli világból”, és “nem tudtak végül időtálló, történelmet álló nemzetet formálni.” Tekintsünk el attól is, hogy a legalapvetőbb fogalmazási , és a szónoklattan alapszabályai alapján csak egynemű, és vitán felül álló, és azonos tartalmú fogalmakat lehet összehasonlítani. (Almákat almákkal, körtéket körtékkel, ezer ével előtti királyságot ezer évvel előtti királysággal, és modern köztársaságot, modern köztársasággal.)

Nyilvánvaló, hogy ezer évvel ezelőtt Magyarországon nem gyűjtöttek aláírásokat, hiszen Szent István országa nem népképviseleti demokrácia volt, hanem Isten akaratára hivatkozó királyi állam.  Hogy Szent István idejében miért nem gyűjtöttek aláírásokat annak megvan az az egyszerű oka is, hogy az emberek többsége ezer évvel ezelőtt nem tudott írni és olvasni.

Ma, az aláírás gyűjtés a közvetlen demokrácia legelfogadottabb formája, mely szerint a választópolgárok pontosan megfogalmazzák akaratukat, vagy álláspontjukat, majd kinyilvánított akaratukért felelőséget vállalva aláírják nevüket. Az aláírás gyűjtés, a kérelmek, és a beadványok felterjesztési jogát az általános emberi jogok deklarációja alapján az alkotmány szavatolja, és az a szabadságvesztésre ítélteket és a hadifoglyokat is megilleti. Ez ellen ma csak Gyurcsány Ferencnek (és Horn Gyulának) van elvi kifogása.  Gyurcsány Ferenc kijelentésének értelmezése szerint, a jelenlegi kormánykoalíció, tehát  a volt kommunista elit halad a Szent István által kijelölt úton, azok  pedig, akik aláírásokat gyűjtenek, akik (az “az új, és modern”  magyar köztársaságban, aláírásokat gyűjtenek, azok az ezer éves  magyar államrend ellen törnek, sőt egyenesen  a magyar nemzet fennmaradását veszélyeztetik.  Ezt a kijelentést már csak egy lépést választja el attól, hogy Gyurcsány Ferenc Szent István felkent utódjának  tekintse önmagát. A miniszterelnök egyre kiütközőbb nagyzási hóbortja ezzel egy veszélyes fordulatot vesz a valóságtól való elszakadás, és hatalmi önkény és az őrület irányába. Hamvas Béla írja a “Paradoxon az igazságtalanságáról” c. tanulmányában: „A vezír persze olyan éretlen kamasz, hogy azt hiszi, a baj okai azok, akikkel szemben igazságtalanságot követett el.”

Szent István Intelmei, a hatalmat meghatározó, és a földi hatalmat korlátozó erkölcsi kódex, amely arra épül, hogy a hatalom Istentől való és azt Isten parancsával összhangban kell gyakorolni:  „Amint a mennyben, úgy a földön is”, illetve a „Légyen meg a te akaratod.” E szerint, ha a demokráciában a hatalom forrása nem Isten, hanem a nép kinyilvánított akarata, akkor azt a nép akaratával összhangban kell gyakorolni. Ehhez azonban szükség van olyan demokratikus eszközökre is, mint például az aláírás gyűjtés. Elképzelhetetlen, hogy Szent István Intelmeinek legalapvetőbb kitételei, hogyan egyeztethetőek össze Gyurcsány Ferencnek, azzal a kijelentésével, mely szerint: „ a hétköznapi erkölcs között időnként felmerülő különbség olyan helyzetet diktál, amelyben, ami igaz és helyes politikailag, nem feltétlenül igaz és elfogadható a hétköznapi erkölcs mércéje szerint.”

Szent István alapvető üzenete fiának, illetve az őt követő uralkodók számára így hangzik: "Sis honestus."  "Légy becsületes."  Szent István Intelmeinek egésze, és annak minden egyes kitétele is ellenkezik a jelenlegi magyar állam irányítóinak jellemével, politikai múltjával, és értékrendjével. Gyurcsány Ferenc silány, és szégyenletesen közönséges egyénisége, pedig önmagában az Intelmek antitézise.

Hogyan viszonyulnak Gyurcsány Ferenc fenti kijelentései a következő Intelmekhez?

”A türelmes királyok királykodnak, a türelmetlenek, pedig zsarnokoskodnak.”
 „Légy szelíd, hogy sohase harcolj az igazság ellen.
”Ha, a pásztor bűnös, érdeme szerint ő maga lakoljon…”

Gyurcsánynak, a Szent Istvánra való hivatkozása sértő a keresztények számára,  okfejtéseinek silánysága, annak balga és  átlátszóan önző szándéka,  pedig megszégyenítő minden józanul gondolkodó ember számára.  A fentiek alapján nyilvánvaló, hogy Gyurcsány Ferenc idióta.   Nem szabad, azonban elnézni, vagy elhallgatni tőle semmit: „Felelj meg az ostobának, bolondsága szerint, hogy ne tartsa magát bölcsnek.”  (Példabeszédek könyve. 26:5) 

Illyés Gyula írja: "Miként bölcseinknek, akként hülyéinknek lelke is bonyolult..." Gyurcsány Ferenc ezek közül való. Magyarország miniszterelnöke  egy küldetéstudattól megszállott, baltával hadonászó idióta, akit meg kell állítani mielőtt gépfegyverhez jut. 

Kapcsolódó anyag