A keresztény értelmiség szerepe a
társadalmi értékek formálásában
A fenti cím, és alcím alapján a jelenlegi írás tárgya az írástudók
felelősége, és ezen belül a magyar keresztény értelmiség feladatai, és
felelősége.
Az „írástudók” kifejezés gyűjtőfogalom, és történelmileg
a társadalom szellemi vezetésére igényt tartó, és arra hozzáértése, és
elkötelezettsége alapján alkalmas számbeli kisebbséget jelentette. Ez a
meghatározás ma is elfogadható. Az írástudók felelőségének kérdése
legalább olyan idős, mint maga az írástudás. A klasszikus görög
gondolkodás tárgyát már két alapvető kérdés képezi: A közös jó mibenléte,
valamint a tudás természetének kérdései, vagyis a hiteles tudás mibenlétének
kérdései. Plató: Gorgias című műve már a „szónoklattan”, a
meggyőzés fortélya, mai szóhasználattal a propaganda, és a valódi tudás
közötti különbséget igyekszik megállapítani. Vagyis azt, hogy kinek higgyünk.
Jézus idejében az írástudók nagy része már a hatalom érdekeinek
megfelelően használja, és magyarázza az Írást. Jézus tanítása, annak
összességében az Írás eredeti értelmének visszaállításra irányul. Azt is
mondhatnánk, hogy Jézus életét tette fel erre a feladatra.
Az európai felvilágosodás korában az a felfogás került előtérbe,
mely szerint az írástudók feladata a hatalom birtokosainak felvilágosítása. A
racionalista gondolkodók fenti törekvései arra épültek, hogy, a felvilágosult
hatalom majd bölcsebb, és humánusabb lesz. Az írástudók érvei, és
tanácsai közvetlenül nem képesek a hatalmat jobb belátásra bírni, mert a
hatalom nagyon jól tudja mi az igazság, de azt nem az igazság, és a közös jó
eszménye vezényli, hanem elsősorban a saját hatalmának folytonossága
érdekli.
Ma, a tömegtájékoztatási eszközök befolyásának eddig nem
tapasztalt fokán az írástudók fenti szerepe fontosabb, mint valaha, mert a
jelenlegi, globalizáció, illetve birodalmi politika keretében megvalósuló
fogyasztói társadalomnak nincs sem történelmi tudata, sem spirituális
kiterjedése. Spirituális értékek nélkül, azonban nem érdemes, és nem is
lehetséges igazi emberi közösséget építeni. Napjainkban mindinkább
nyilvánvalóbbá válik a figyelmeztetés, mely szerint „Ha az ÚR nem építi a
házat, hiába dolgoznak azon, annak építői. Ha az ÚR nem őrzi a várost,
hiába vigyáznak rá az őrök.” 1
A keresztény értelmiség általános felelősége arra a hitbeli
meggyőződésre épül, mely szerint az élet Isten ajándéka. 2
A tehetség, a különleges előnyök, és lehetőségek, tehát nem
önmagukért valóak, hanem amiatt, hogy azokat megosszuk embertársainkkal. A
keresztény írástudók kötelessége formálisan ara az új testamentumi kitételre
épül, mely szerint: „senki pedig, ha gyertyát gyújt be nem fedi azt valami
edénnyel, sem az ágy alá nem rejti, hanem a gyertyatartóba teszi, hogy akik bemennek
lássák a világot.”3 Ez a keresztényi szolgálat és talentumok
gyarapításának, és megosztásának elve.
Jézus az „Írás” kifejezést Isten parancsaként értelmezi, és az
írástudóktól annak igazi értelmezését, és közvetítését követeli meg.
Napjainkban tehát az írástudók feladata
a társadalomból kiszoruló spirituális értékeknek a közéletbe, és az emberek
egyéni életébe való visszaállítása. Ez nem sérti az egyház, és az állam
szétválasztásának elvét, mert a keresztény értelmiség nem az egyházi
adminisztrációnak a hatalmi struktúrába való közvetlen, és formális
képviseletét követeli, hanem a keresztény értékeknek a visszaállítását
szorgalmazza egy teljesen elvilágiasodott, és anyagelvű világban.
Miért fontos spirituális értékeknek a közösség értékrendjébe
való visszaállítása?
Erre a kérdésre a rövid válasz az, hogy Isten szavára. Mert meg
vagyon írva: „Nem csak kenyéren él az ember.”4
A részletesebb válasz pedig az, hogy a
nyugati kultúra, s ezzel a magyar kultúra is a kereszténységben gyökeredzik. A
keresztény szemlélet átszövi a legszélesebben értelmezett magyar kultúra
egészét is. A keresztény tanítás szelleme néha közvetlenebbül, néha távolabbról
összecseng időtálló irodalmi szövegeinkkel, vagy társadalomtudományi
művek mondanivalójával is. Az írástudók feladatai a magyar kultúrában
hitelesen meghatározhatóak Arany János valamelyik idevonatkozó versével, vagy
Ady Endre: „Üzenet egykori iskolámba” című versének soraival is. A fenti
vers: „Szeretni az embert és küzdeni/S hűn állni meg Isten s ember
előtt” felemelő sorai teljes egészében kifejezik az írástudók
felelőségének keresztény üzenetét. A fenti két verssor külön keresztényi
jellege az emberszeretet központba állítása, illetve a szeretet, az ember, és
Isten hármas egységbe állítása.
A keresztény értelmiség felelősége, és feladatai ugyanúgy
meghatározhatóak, Bibó István: „Elit, és szociális érzék” c. Tanulmánya, és
Bibó más ide vonatkozó művei alapján.
Nemzetközi viszonylatban, például Noam Chomsky, baloldalinak
nevezett nemzetközi hírű írónak az írástudók felelőségéről szóló
nézetei ugyanúgy elfogadhatóak minden értelmes, és józanul gondolkodó ember
számára. Chomsky, korunk egyik legbefolyásosabb értelmiségi személyisége
szerint az írástudók felelősége levezethető annak a magától értetődő
igazságnak alapján is, mely szerint mindenki felelős cselekedeteinek
előrelátható következményeiért. Chomsky szerint ez a felelősség
ugyanúgy vonatkozik a nemcselekvésre, tehát az igazság elhallgatására is.
Az írástudók felelőségével kapcsolatban, ezen a ponton
idézzük fel Bibó Istvánnak az elit feladatairól szóló mondatait:
Bibó: „Kétségtelen, hogy eddig még az emberiségnek semmilyen része
nem csinált kultúrát és társadalmi szervezetet valamiféle elit nélkül. Hogy
ennek az elitnek a feladata a társadalom vezetése, az szinte közhely. [...] Az
elit feladata azonban több és szélesebb, mint a társadalom vállalkozásainak,
akcióinak a vezetése. Az elit legfőbb szerepe az, hogy az élet élésére, az
emberi helyzetekben való erkölcsi viselkedésre s az emberi szükségletek mélyítésére,
finomítására, gazdagítására mintákat, példákat adjon, azaz kultúrát csináljon.
Erre a szerepre pedig már csak valamilyen elit, vagyis valamilyen értékelési
rend szerint kiválasztott embercsoport alkalmas ...” 5
Bibó istván fenti szavai nem szorulnak külön magyarázatra. Külön
tanulmányt érdemelne, azonban az elmúlt ötven év magyarországi hatalmi elit
„erkölcsi viselkedésének”Bibó István fenti meghatározása alapján való
megmérettetése. Vagyis az, hogy az elmúlt öven évben volt-e olyan tényleges
hatalommal rendelkező vezető réteg Magyarországon, amely rászolgált
volna az „elit” bibói értelemben való meghatározására.
Bibó István fenti megfogalmazása alapján az elit, illetve az
írástudók feladata szintén a felkészültségre, és a szolgálatra vonatkozik.
A felkészültség alapján az írástudók felelősége, tehát magában foglalja a
önmaguk iránti felelőséget, a folyamatos tanulás igényét, illetve
kötelességét is. A fenti idézet arra is rámutat, hogy az írástudók
elsődleges felelősége önmaguk iránt van, s ez pedig a nyitottságra
alapozott tanulásvágy, és természetesen maga a tanulás. A “nyitottság” azonban
nem téveszthető össze a befolyásolhatósággal. Tisztában kell lenni azzal,
hogy az igazi tanulást megnehezíti, hogy az olvasott szövegben legtöbbször azt
látjuk, amit keresünk.
A napjainkban burjánzó propaganda, és indoktrináció kifinomult
módszerei keretei között pedig nem is azt látjuk, amit keresünk, hanem azt,
amit mások igyekeznek elhitetni velünk. A jelenlegi viszonyok között újból meg
kell tanulni olvasni, mert balagaság azt hinni, hogy a nagyvállalati sajtó,
vagy a hatalmi elit puszta jószántából meg akar bennünket valamire tanítani. Az
írástudók felkészültségének alapvető összetevői a
jólértesültség, a kritikai gondolkodás, valamint a vélemények és a gondolatok
pontos, és világos közvetítéséhez szükséges jártasság. Ez maga az „írás-tudás.”
Biztos szellemi útmutató nélkül, azonban a tudásvágy, a munka, és
a felkészültség nem elegendő. A tények, és alapvető ismeretek
önmagukban értéksemlegesek. Az írott szöveg, vagy az értesülések, csak a
megfelelő keretben, illetve valamely szempont alapján való csoportosítás
alapján nyernek értelmet. Mércére, útmutatóra van szükség. „Az én vezérem
bensőmből vezérel”, írja József Attila. Ezekben a kérdésekben
személyi síkon, a keresztény értékek ma is biztos útmutatók lehetnek.
Jókai Anna, író szerint, magunkévá kell tenni, illetve vissza kell
állítani a keresztény értékekre alapozott spirituális élet alapjait. 6
Ennek a folyamatnak a megvalósításában, a helyes keresztényi magatartás az új
testamentumi „… aki arcul üt téged, fordítsd felé a másik orcádat” elvére, és
egyidejűleg Jézusnak arra a példamutató cselekedetére épül, amikor Jézus
korbácsot ragad, és kiűzi a pénzváltókat, és a galambárusokat a szentélyből.
Jókai Anna, a keresztény alázatnak, és a határozott cselekvőkészségnek ezt
az egységét keresztény méltóságnak nevezi.
Mire épül a keresztény értelmiség hivatástudata?
Bertold Brecht: Keuner Úr történetei” c. könyvében írja: „Valaki megkérdezte K. Urat, hogy van-e Isten. K. Úr így válaszolt: Azt tanácsolom, hogy gondold meg, hogy viselkedésed a kérdésedre adott válaszodtól függően megváltozna-e, vagy sem? ” A fenti, igen hatásos, és mélyen elgondolkoztató érvelés Isten létezésének természetére, s az emberben lévő istenkép tükröződésére utal. A fenti gondolatmenet hasonlatos ahhoz a buddhista mondáshoz, mely szerint: „A szem, amellyel Istent látod ugyanaz a szem, amellyel Isten lát téged.”
A keresztény értelmiség hivatástudata arra keresztény hit, és
keresztény értékek alapján kikristályozott mély meggyőződésre épül,
melyek szerint:7
- Testvérekként élünk a földön. Erre a felismerésre épül az élet
szentségének, és sérthetetlenségének parancsa, az emberi lények
egyenlőségének, és az egyén emberi méltóságának tiszteletben tartása
- A különböző vallások alapvető tételeinek végső
azonosságai sokkal erősebbek, mint az egyes vallások közötti részleges
különbségek. Vagyis, azok a szálak, amelyek más vallásokkal összekötnek
bennünket sokkal erősebbek, mint azok, amelyek elválasztanak bennünket.
- Az emberi közösségek, beleértve a vallási, és nemzeti közösségek
fenntartó erejének fontossága.
Erre a felismerésre épül az emberi közösségek folytonosságába vetett mélységes
hit, a közösségi célokért való elkötelezettség. Erre épül az igazi értelemben
vett hazafiasság, s ebből ered nemzeti múltunk megismerésének a
fontossága.
- A béke iránti mélységes elkötelezettség.
Jézus tanításának egyik fő eleme az a megállapítás, hogy a hatalomra
épülő igazság, illetve rendszer, amelyet a hatalmi erőszak
eszközeivel kell fenntartani nem azonos a végső igazsággal. („Might does
not make right.) Jézus tanításának fenti kitétele alapján az emberi hatalom nem
lehet öncélú, vagy korlátlan. Humánus társadalmat a spirituális elemek egyensúlyozó
ereje nélküli önmagában nem lehetséges hosszabb ideig fenntartani
- A keresztényi magatartásban mindinkább érvényesül az a
felismerés, hogy az együttérzés, a szeret, az önzetlenség, és az értelem hosszú
távon erősebb, mint az önzés, és az erőszak.
A keresztény értékrendre alapuló cselekvés alapja az a hit, hogy a jó
végső fokon győzedelmeskedik a rossz felett. Ez, azonban nem
következik be önmagától.
- A keresztény üzenet egésze olyan maradandó érték, amely mindig
vonzani fogja az embereket, és ez növeli az emberi létfolytonossága iránti
hitünket, és bizalmunkat.
A keresztény értelmiség első számú feladata, tehát maga
a feladatokra való felkészültség, a folyamatos önképzés, a jólértesültség, és a
keresztény szeretet, és méltóság jegyében való cselekvőkészség.
Örvendetes, hogy több mint ötven év kommunista, poszt kommunista,
majd neoliberális uralom után, Magyarországnak jelenleg új, nemzeti
jellegű polgári, és kereszténydemokrata kormánya van. Most már a távoli
Kanadából is úgy tűnik, hogy Magyarországon valóban felszáll már a páva a
vármegye házára, és ”Másképpen lesz holnap."
Mielőtt azonban e csodálatos népdalunk ihlette gyönyörű
Ady versnek kezdő soraitól, a napszédítő tollaktól elragadtatva
fellélegezhetnénk, vegyük tudomásul, hogy ma már a magyar társadalom
minőségi megváltozásához a puszta kormányváltás nem elegendő, mert
ötven év ádáz vallásellenes ”kultúrharc” megtette hatását. Ez a kultúrharc a
magyar társadalom spirituális értékeinek a rombolására irányult. Tekintettel
arra, hogy magyar kultúra történelmileg, és szellemében is keresztény kultúra,
a magyar társadalom értékrendjének rombolása elsősorban a heves
vallásellenességben nyilvánult meg. “Soha nem látott mértékben folyik a
keresztény személyiség felszámolása, pontosabban a személyiségből a
keresztény elemek kipusztítása” – írja Morócz Zsolt, Nemeskürty István:
“Magyarnak számkivetve” c. könyvének kapcsán.8
A magyarországi neoliberálisok vallásellenességének semmi köze a
“Van Isten, nincs Isten” filozófiai, vagy teológiai vitákhoz. A magyar
baloldal vallásellenessége, a magyarok, mint nép, nemzet, és mint egyénék
lekicsinylésére, s a magyar kultúra lebecsülésére, és összetartó erejének a
rombolására irányul. Ez a szűnni nem akaró, becsmérlő, és
lekicsinylő támadás nemcsak a magyar társadalom vallásos tagjai, a
hívők ellen irányul, hanem mindenki ellen, aki a magyar kultúrával, és a
magyar közösségi léttel azonosul. Spíró György, “Fogság” c. regényében, a
keresztények (!) dologtalan zabálók, akik semmittevésükhöz jó ideológiát
gyártottak (717. o.). Továbbá a keresztények „rémisztőek”, „zavarodottak”,
„vakhívők”, „tébolyultak”, „habókosok”… Ráadásul buták is a keresztények,
akik azt hirdetik, hogy "csak az igazán buták juthatnak be a
Mennybe", ezért tudatosan képezik magukat butává (712. o.)” Spíró György
mindezért rengeteg elismerést, kitüntetést kapott a volt hatalomtól,
és Spiró szövegeinek irodalmi szépsége érettségi tétel lett Magyarországon.
Vajjon az elkövetkező iskola évben is?
A fentiekben szó volt a társadalom spirituális értékeinek
fenntartó erejéről. Tudvalevő, hogy egy céljatévesztett, és
önbizalmában megingatott társadalmat könnyebb leigázni, és kifosztani. A magyar
társadalom összetartó erejének rombolása, tehát nem öncélú, hanem az ország
könnyebb leigázását, és kifosztását szolgálja. A jelenlegi neoliberális
kulturpropaganda eredményeként, a magyar társadalom évtizedeken át a saját
érdekei ellen szavazott. Ennek eredményeként, Magyarországon anyagi javainak kifosztása, és a magyar társadalom
erkölcsi lezüllesztése békeidőben eddig nem tapasztalt méretek öltött.
A nemzet kulturális értékrendjét, a vallást, és történelmünket
gorombán támadó sajtótermékek ma is aránytalan túlsúlyban vannak
Magyarországon. (Népszabadság, Népszava, Élet és irodalom, 168-óra, Magyar
Narancs, Mozgó Világ, Hócipő). A fenti újságok, és folyóiratok továbbra is
felfokozott hévvel, támadják, és becsmérlik a magyar nemzet kulturális
értékeit, beleértve legszentebb vallási ereklyéinket, ünnepeinket, és
hagyományainkat is.
Magyarország újonnan megválasztott polgári, és kereszténydemokrata
koalíciós kormánya megtette az első lépéseket a keresztény értékeknek a
magyar társadalomba való visszaállítására. A közelmúltban megszavazott Nemzeti
Együttműködés Programjában”, közvetve ugyan, egy Ábrahám Lincoln idézet
által, de Isten helyet kapott a magyar törvényhozás szótárában. 9
A Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről szóló
törvény bevezetőjében pedig, szószerinti megfogalmazásban, helyet kapott
az a keresztény felfogás, mely szerint “Isten a történelem ura.”10
A fenti törvény Szent István ünnepén lépett életbe, s ezzel az új
kormány a formális jogi meghatározások mellett, a jelképes kormányzás
eszközeivel is beemeli Istent a törvényhozás, és később valószínűleg
az új alkotmány sáncaiba is. Örömteljes hír, de továbbra is számolni kell a
magyarországi neoliberális elit ellenállásával, és főleg annak állhatatos
vallásellenességével.
Miért fontos a keresztény értékek visszaállítása Magyarországon?
A magyar kultúra, ihletettségében, történelmileg, és tartalmában is keresztény
jellegű. “Próféták által szólt régen néked az Isten…” Ez, az
első magyar nyelvű disztichon nemcsak kultúrtörténeti szempontból
fontos, hanem azért is, mert elsőként mutat rá magyar nyelven az írástudók
felelőségére, és a magyar kultúra keresztény jellegére is. Klasszikus
költőink műveiben Isten, valamint az Istenhez vezető út, és
ezzel együtt a kereszténység úgynevezett nagy kérdései napjainkig mind jelen
vannak. Szenczi Molnár Albert: „Tebenned bíztunk” zsoltárfordítását
nemhivatalos himnuszként éneklik ma is, mindenütt ahol magyarok élnek. Isten,
és a kereszténységgel kapcsolatos fogalmak, az ima, az áldás megkerülhetetlenül
jelen vannak népdalainkban, a magyar nyelv szóhasználatában, szófordulataiban
szólásainkban, és népszokásainkban.
Isten, és a keresztény lelkület jelen van világhírű nagy
zeneszerzőink alkotásaiban is. Liszt Ferenc műveit a mély
vallásosság hatja át. Kodály: „Esti dal” imába foglalt népdal feldolgozását
világszerte éneklik. A jelenlegi írás első részében említettük, hogy a
keresztény tanítás alapját az a hit képezi, hogy a jó, a végén mindig győzedelmeskedik.
Ugyanez a hit érvényesül a magyar kultúra igazi értékeinek a végső
érvényre jutása terén is. Nemesküry István, a „Magyarnak számkivetve” c.
könyvében megjegyzi, hogy a börtön, a cenzúra, és minden kontraszelekció
ellenére a magyar kultúrában kuruc költészet van, de labanc költészet nincs.
A keresztény értékeknek a magyar társadalomba való visszaállítása az eredeti
forráshoz való visszatérést, a folytonosságot, a jövőt jelenti. A magyar
keresztény értelmiség feladata pedig mindebben „csak” az, hogy egy magunkhoz,
és kultúránkhoz hűebb, és emberibb létforma megvalósításához példákat,
mintákat adjon.
Lábjegyzetek, és
források
1. Zsolt. 127.1
2. Szt. Pál: Apostok
cselekedetei 17:25
3. Máté 5:15
4. Lukács 4:4, Mózes V
8/3
5. Bibó István: Elit és
szociális érzék, Bibó István összegyűjtött munkái 2. 340.o. Európai Magyar
Protestáns Szabadegyetem, (Bern kiadása, 1982 ISBN 3-85421-003-5
6. Jókai Anna: „Az
írástudók felelősége” c. előadása letölthető:
http://www.lgye.hu/letoltes.php
7. Hans Küng:”Theology
for the Third Millenium c. könyvének felsorolása alapján.” Anchor Books,
Doubleday, New York, 1988 ISBN 0-385-41125-1 243.o.
8. Mórocz Zsolt: Az
értelem lázadása, Gondolatok Nemeskürty István Magyarnak számkivetve
című könyvéről, Hitel 2004. március
http://epa.oszk.hu/01300/01343/00027/muhely.html
9. A Nemzeti
Együttműködés Programja, Országgyűlés Hivatala h47, 2010 május
22. http://www.parlament.hu/irom39/00047/00047.pdf
10. A Nemzeti Összetartozás
melletti tanúságtételről szóló törvényjavaslat. Fidesz Magyar Polgári
Szövetség – Kereszténydemokrata Néppárt Képviselő
csoportja T-39 sz. Törvényjavaslata, 2010. május19.
http://www.hacusa.org/press/Trianon_Law_060410_HU.pd