Kaslik Péter

Az ünnep

Magyarország kormánya az idén az éjszaka leple alatt, titokban helyezte elkoszorúját a magyar ’56 hőseinek sírhelyén. Orbán Viktor, október 23. ünnepi beszédében, pedig világos nappal, nyílt téren, a sokaság előtt, ragyogó szellemi fölénnyel fektette két vállra Kovács László „tanuljunk meg kicsiknek lenni” szólamát. 

Orbán Viktor szénatéri beszéde, a világháló jóvoltából szinte percek alatt elérkezett a világ magyarságához, és  - megérintette a szíveket. A szénatéri beszéd hullámzó visszhangja nyomán, nyilvánvalóvá vált a kormány számára is, hogy ezt a beszédet nem lehetett egyszerűen elhallgatni, menteni kell ami menthető. Kovács László, az ország külügyminisztere,  nyílt levelében reagált Orbán Viktor ünnepi beszédére. Kovács László magyarázza a bizonyítványát. Ne kérdezzük, hogy erkölcsileg mennyit ér egy olyan embernek az utólagos írásbeli hozzászólása, aki, sem hivatalból, sem magánemberként nem állt ki a nyilvánosság elé, hogy ott elmondja véleményét. A külügyminiszternek, azonban ehhez is segítségre volt szüksége. A Népszabadság,2003. október 24. a kormány hátvédjének szerepében „kivonatosan”, és a saját magyarázataival megtűzdelve ismerteti
 Kovács László levelét, amelyben az  „kivonatosan” magyarázza Orbán Viktor szénatéri beszédének kifogásolt kivonatát. Most már világos? Most már nem. A kormány, és a kormányhoz közel álló nagyvállalati sajtó kettesben dolgoznak, mint a vásári zsebmetszők.

Kovács László kritikája szerint Orbán Viktort ünnepi beszédében nem érvényesülnek a szocialista realizmus elvei. A levél puszta közzététele arra az alapfokú propaganda elvre épül, hogy ha valakire elég sarat dobálunk, abból valami csak ráragad. A levél tartalma viszont, a propaganda eszköztárának két ismert alapelemére épül: 1. A félreértés kifogása  2. A másik fél állításainak tudatos kiforgatása.

1. A félreértés kifogása

Kovács László, levelében arra utal, hogy Orbán Viktor félreértettette a külügyminisztert. Kinek a hibája, ha egy ország külügyminisztere nem jól fejezi ki magát? Egy külügyminiszter abból él, hogy nyilatkozik, és, ha a külügyminiszter rosszul nyilatkozik, akkor megtörténhetik , hogy kitör a háború. Kovács László, vesztére, a félreértés tisztázása érdekében a „tanuljunk meg kicsinek lenni” szólamot megelőző, illetve követő szöveget is idézi: „Franz Vranitzky egy interjúkötetében mondta - és ez számunkra is tanulságos -, hogy Ausztriának az egykori Habsburg birodalom széthullása után meg kellett tanulnia kicsinek lenni. Ausztria ezt megtanulta, és ezzel függ össze Ausztria sikere…”

A fenti forrásra való hivatkozás nem jelöli meg, hogy Ausztria „sikere” az ország melyik korszakára illetve időpontjára vonatkozik. Mi a bizonyíték arra,hogy az osztrákok valóban megtanultak volna kicsinek lenni?

Ismeretes, hogy a Habsburg birodalom széthullása után megalakult Osztrák köztársaság súlyos gazdasági helyzete is hozzájárult ahhoz, hogy az ország lakosai alig tanúsítottak ellenállást, amikor 1938. – ban a náci Németország bekebelezte Ausztriát. Hol itt a gazdasági siker? Egy év múlva az ország lakossága népszavazás útján hitet tett a nagynémet eszme mellett, és ennek alapján Ausztria a III. Reich tagjaként harcolta végig a második világháborút. Hol a bizonyíték, hogy az osztrákok megtanulnak kicsinek lenni? Kovács László, a gulyáskommunizmus beidegződéseit kelti életre, amikor az Ausztria viszonylagos sikerességét idizi. felidézi. Valószínűleg az 1955. bécsi megállapodást követő osztrák  „gazdasági sikerről” van szó, de akkor hol voltak már Habsburgok? 

Ausztria (1955 utáni?) gazdasági sikere nem a Habsburg birodalom széthullását követő általános megvilágosulás, sőt nem is egy  „Klassz kicsinek lenni kicsikém” kampány eredménye, hanem annak a következménye, hogy a második világháborút követően Ausztriában nem csak szovjet csapatok állomásoztak, hanem jelen voltak a francia, angol, és az Egyesült Államok csapatai is. Amint ismeretes, 1955. október 25. a megszálló csapatok kivonultak Ausztriából. 

A Szovjetunió tehát csak Ausztria erőforrásainak negyed része felett rendelkezett, és „csak” tíz évig, 1945. től 1955. – ig.  Magyarországon azonban a Szovjetúnió az ország erőforrásainak száz százalákát uralta 1945. től, 1991. ig. Negyvenegy eszetendeig. Továbbá, az Amerikai Egyesült Államok hidegháborús politikájának eredményeként, Ausztria közvetve, vagy közvetlenül, szintén  részesülhetett a hatalmas amerikai segélyből, és része lehetett a nyugati világnak. 

Ha, tehát Magyarországról is 1955. –ben vonulnak ki a szovjet csapatok, és nem 1991. – ben , és ha 1955. től Magyarország is részesül ezekből a segélyekből, akkor Orbán Viktornak nem is kellet volna elmondania, sem a Nagy Imre és társai temetésén elmondott emlékezetes beszédét, sem a szóban forgó szénatéri beszédét. De, ha 1955. - ben Magyarországról is kivonultak volna  a szovjet csapatok, akkor talán Kovács Lászlóból soha sem lehetett volna külügyminiszter Magyarországon.

 2. A másik fél állításainak tudatos kiforgatása.

A szónoklattanban a vitatkozó fél állításainak a kiforgatása legalább kétezer ötszáz éve, Szókratész óta ismeretes Ez a „trükk” abból áll, hogy ha valaki a szavak és fogalmak általános értelmezése alapján állít valamit, akkor mi „nem vesszük fel a labdát” és azt szó szerint értelmezzük. Ha pedig ellenfelünk szó szerint állít valamit, akkor azt általánosan, s annak végső és feltételes következményei szempontjai alapján támadjuk. Kovács László levele  elsiklik a fölött, hogy a jelen esetben nem hivatalos okiratról, hanem ünnepi beszédről van szó.
Az irracionálisban való hit, a magyar nemzet ezer éves fennmaradásának egyik meghatározó támaszpontja. Orbán Viktor 2003. október 23. beszéde nyilván túlmutat a „mai kocsmán” és a pártok politikai zűrzavarán. A szénatéri beszéd, nem csak a magyar irodalom és kultúra klasszikusainak szellemével van összhangban , hanem az egyetemes emberi törekvésekkel is rezonál. A szénatéri beszéd műfaja, ünnepi beszéd, tehát, már a közérthetőség szempontjai alapján is a  nemzeti kultúra hagyományainak a nyomdokait kell követnie, és azt is teszi. Ebben a beszédben minden bizonnyal a következő idézet is helyet kaphatott volna:

Kodály Zoltán írja: „Jókainak gyakran szemére vetették, hogy hősei valószerűtlen, nem létező alakok. Pedig ilyenek nálunk mindig voltak és lesznek, akik gondolnak merészt és nagyot és ráteszik életüket. Íme Bartók is ilyen típus, és már ezért is nyitva előtte az út a magyarság szívébe.”( Magyar Nemzet 1955. szeptember 27.) Orbán Viktor ünnepi beszéde  a magyar szellemi élet klasszikus gondolkodóinak a vezérfonalát követi. Minden kiemelkedő magyar gondolatvilágában jelen van ez a tényleges esélyekkel dacoló, irracionális, de megtartó hit. Ennek bizonyítására idézhetünk, akár a Halotti beszédtől, Madáchig, Vörösmarty Mihályon keresztül, Radnóti Miklósig, és Illyés Gyuláig.

Kovács László vulgár marxista bírálata, ez ellen az újonnan magára talált magyar géniusznak a folyamatossága ellen irányul. Nem is a szabadságot vitatja el, mert a jelenlegi gazdasági aránytalanságok miatt tényleges szabadságról Magyarországon egyelőre nem is beszélhetünk, hanem a szabadság vágyát támadja, a mindenkit megillető bizakodás jogát, és a reménykedés értelmét tagadja. A „másik Magyarország” lehetőségében való hitet igyekszik letörni, tehát magát a szabadság vágyat tagadja. Hamvas Béla szerint, erre megbocsátás nincs.

Az ünnep, meghatározásánál fogva az egyénnek a közösségben való feloldódás, és az emberi felülemelkedés lehetőségében való hit megerősítése. A jelenlegi magyar külügyminiszter, az ország egyik legragyogóbb ünnepét ráncigálja le a politikai hétköznapok szintjére. A remény, és az ünneplés jogát vitatja el a magyaroktól.

Kovács László, hiányos adatokra, és pontatlan időrendre alapozott érvelése nem csak az egyetemes  magyar kultúra szelleme ellen irányul, hanem általános értelemben is ember ellenes. Thomas Mann, a „Törvény” c. művében, arról ír, hogy aki nem hisz az előre meghatározott (megálmodott) eszményi célkitűzések és magatartások erejében az „buta mint a sötét éjszaka.”

I have a Dream 
 Martin Luther King Juniot után, szabadon

  jelenlegi amerikai kormány szemében, most többek között Magyarországi (kormánya), jelenti az „Új Európát”, mert az támogatja Irak megszállását. Orbán Viktor szénatéri beszéde azonban az Egyesült Államok, 1776. július 4. Függetlenségi deklarációját, és annak egyetemes emberi értékekre alapuló  szellemét idézi. Martin Luther King Jr. 1963. augusztus 28., a Lincoln emlékmű talpazatánál mondta el a Függetlenségi deklarációra épülő; ma már legendás hírű: „I have a Dream”(Van egy álmom) című beszédét. A szénatéri beszéd Dr. Martin Luther King Jr. szellemében így is elhangozhatott volna:

Tisztelt Hölgyeim és uraim!

„Azért vagyunk itt, hogy beváltsunk, egy a nevünkre szóló váltót. Mi egy olyan váltó jogos tulajdonosai vagyunk melynek alapján az ország minden polgára méltó örököse e hazának. Ez a váltó szavatolja a mindenki számára kiterjedő egyetemes szabadságjogokat; az emberhez méltó életet, a személyi szabadságot, és az életben való boldogulás egyetemes emberi jogát. Az ország lakóinak a többsége azonban nem képes beváltani a nevére kiállított váltót, mert állítólag nincs rá fedezet. Mi azonban nem vagyunk hajlandóak elhinni, hogy az igazság tőzsdéje megbukott. Nem vagyunk hajlandóak elfogadni, hogy a lehetőségek nem mindenki számára egyformán hozzáférhetőek…Arról álmodom, hogy az én négy gyermekem jövőjét kizárólag a saját  képességeik, jellemük és erőfeszítéseik minősége határozza meg.”  

A "baloldalinak" minősített világhírű nyelvtudós, Noam Chomsky is azt vallja, hogy egy közösség lehetőségei a saját akaratának függvénye, és határozottan elveti a neoliberálisok jelszavát, mely szerint nincs más választás. (TINA – There Is No Alternative.) 

Arunndhati Roy, indiai író szerint: „Egy másik világ nem csak lehetséges, de már ébredőben is van. Lehet, hogy sokan közülünk nem leszünk már jelen, hogy annak eljöttét köszöntsük, de olykor, egy csendes napon, ha nagyon figyelek, már hallom pihegő lélegzését.” 

Ez zavarja Kovács László álmait, nem a szél veri ablakát.