Kaslik Péter
 

Maestro! Maestro!

Garamhegyi Ábel államtitkár esete a szegedi szimfóniával

 

A jelenlegi írás arról szól, hogy a múlt év végén  Garamhegyi Ábel, Gazdasági és Közlekedési Minisztérium államtitkára „majdnem” levezényelte a Szegedi Szimfonikusok Zenekarát. Magyar viszonylatban ez (lágtszólag) egy könnyebb darab. Mindez a múlt évben történt. A jelenlegi írás, tehát egy fajta ráadás, értelmi, és érzelmi nagytakarítás annak a reményében, hogy másképpen lesz holnap.

 Az "igazi",  született arisztokratáknak majdnam ezer évre volt szükségük arra, hogy korlátlan hatalmának önteltségi mámorában elszakadjanak a valóságtól, az  idiotizmus színjére süllyedjenek és nyomorba döntsék az országot. A jelenlegi poszt kommunista pénzes arisztokrácia ötven, illetve a „rendszerváltástól” számítva húsz év alatt jutott el a született arisztokrácia végső degeneráltságának ugyanerre a fokára.

A jelenlegi magyar hatalmi elit egyik tagja, Garamhegyi Ábel  (SZDSZ) gazdasági  és közlekedésügyi államtitkár arra vállalkozott, hogy a Szegedi Nemzeti Színházban megtartott 2007. karácsonyi gálakoncerten, „meglepetésként”, ő vezényli a Szegedi Szimfonikusok Zenekarát.¹ Garamhegyi Ábel fenti túlkapása, a jelenlegi hatalmi elit dölyfös önelégültségének egyik jellegzetes példája. Garamhegyi Ábel egyetlen próbát szánt a fenti „huszárvágásra”, de a színház igazgatója az utolsó pillanatban megakadályozta a magas rangú állami hivatalnok karmesterként való fellépését. A főigazgató a Webrádió kérdésére elmondta, az előadás előtti próbán kiderült, hogy Garamhegyi Ábel nem tudja elvezényelni Verdi: Szicíliai vecsernye operájának nyitányát. 

Garamhegyi Ábel neve legutóbb akkor került a nyilvánosság elé, amikor a gazdasági minisztériumból egy megnevezetlen valaki betelefonált a rendőrségre, hogy „intézzék el” Garamhegyi Ábel államtitkár úr gyorshajtás elleni vétségét. Amikor az ügy kiderült, akkor Gyurcsány Ferenc utasította Kóka Jánost,  Kóka János pedig utasította a gazdasági minisztériumi utasítási osztályát, hogy a rendőrségre telefonáló máig is ismeretlen valakit Garamhegyi Ábel helyett rúgják ki.  

Garamhegyi Ábel karmesterként való beugrási kísérlete a világhírű magyar karmesteri hagyományok megcsúfolására tett tudatos kísérlet. Ha bárki, csak úgy levezényelhet egy országos hírű szimfonikus zenekart, akkor a karmesteri hivatás nem is olyan nagy valami, a zenészek munkájának semmibevételéről, és személyiségük, s tehetségük megalázásáról ne is beszéljünk. Józanésszel felfoghatatlan, hogy mit várt el Garamhegyi Ábel ettől a meglepetésnek szánt fellépéstől. Abban a városban, ahol szimfonikus zenekar van, ott zeneértő közönség is van. A zeneértő közönség, pedig a megfelelő szinten előadott Verdi nyitányt jött hallgatni. A helyi beszámolók szerint a szegediek büszkék a szimfonikus zenekarukra. Egy magamutogató államtitkár, tehát nem helyettesítheti a jogosan elvárt valódi zenei élményt.

Hivatalos életrajza szerint, Garamhegyi Ábel Hollandiában doktorált „települési marketing témában”. A „marketing”, a piac, az árú valamint a kereslet és a kínálat összehangolásának és feltételeinek megteremtésével foglalkozik. A magyar nyelvnek még nincs külön szava erre a roppant hivatalosan hangzó kifejezésre. Jobb is. Garamhegyi maga Hollandiában doktorált, és jelenleg a tandíj bevezetésének az odaadó híve. A jelenlegi magyarországi hatalmi elit sznob jellegére vall, hogy amíg a nemzetközi felmérések alapján a magyar iskolarendszer a fejlett országok sorában a legutolsók között van,² addig az MSZP és az SZDSZ országgyűlési képviselőinek majdnem a harminc százaléka doktori diplomával rendelkezik.³ Az arányosság, valamint a népképviselet elve szerint ez azt jelenti, hogy Magyarországon minden harmadik választópolgár doktor. A tárgykörben járatos magyarországibarátom szerint, a  diplomáknak, és a rangoknak ez a felduzzasztása az úri Magyarország mezei jogász, és kegyelem érettségi intézményeinek a mai változata⁴.  Ide tarozik az is, hogy azok, akik állami ösztöndíjakkal szerezték meg a doktori diplomájukat, most a kötelező tandíj bevezetését sürgetik.

A „létező” neoliberalizmus történetében, a „marketing” szakemberek mindent árulnak, és mindenre megteremtik az igényt. A „marketing” szakember „eladja” a háborút, árulja a hazát, vesz és elad választásokat, megvásárolja a képviselőket, és dobra veri a kultúrát… Garamhegyi Ábel kedvenc szava a „humán tőke” (Lásd: kizsákmányolás). 

Ha azonban a piac láthatatlan keze mindent önmagától elintéz, akkor nincs szükség a piac irányítására, illetve a „marketing” szakemberekre?  A "marketing szakértő" tudása nem igazi tudás, csupán egy fajta fortély. Társadalmi rangját pedig Garamhegyi Ábel is az elsiklott rendszerváltásnak köszönheti.  Meglehet, hogy Garamhegyi Ábel szereplési kényszere ennek a létét meghatározó önellentmondásnak a következménye. Garamhegyi Ábel lóg a szeren, és infantilis álmainak kiteljesedésében mindenhatónak képzeli magát:

„Ti nem tudjátok elképzelni, hogy valaki délelőtt, mint Főakadémikus előadást tart, délután, pedig megnyeri a hátúszás és a függesztés világbajnokságát, mellesleg a rúdugrást is, hogy aztán este az ámuló közönség előtt hajlongjon, mely a Nemzeti Színházban ugyanezen ifjú drámájának ötszázadik előadását tapsolja orkán gyanánt.”

                                                    Karinthy Frigyes: „Lógok a szeren”

 A  valóságban, azonban Karinthy (anti) hősének két lába a levegőben kalimpál, térde kifordul, csuklója becsuklik, haja a szemébe, lóg, a vér a fejébe tódul. A jelenlevő zenészek szerint, Garamhegyi, egyetlen vezénylési kísérlete is csupán össze vissza való hadonászás volt, és a zenészek fele hahotázott, a másik fele pedig örjöngött.

Gyurcsány Ferenc viselkedéséhez hasonlóan, Garamhegyi Ábel fenti megnyilatkozását is többféleképpen lehet jellemezni: Az egyik az idióta, aki úgy utánozza a gyorsúszót hogy a vízbe ugrik és ott kapálódzik, a másik, a  félkegyelmű arisztokrata Tasziló akire mindenből ráragad egy kicsi, a felszínesből, de aki semmihez sem ért.⁵  

Garamhegyi Ábel esete túlmutat önmagán, mert az több síkon is példázza  a magyarországi hatalmi elit arroganciáját, sznob jellegét, valamint annak  a magyar kultúra iránti megvető magatartását. A fenti eset jelképesen rámutat a neoliberális politika sokat hangoztatott egyenlőségi elvének hazug mivoltára is. Maga az a tény, hogy Magyarországon egy állami tisztviselő „el tudja intézni”, hogy bejusson a szegedi szimfonikusok próbájára, és ott kezébe veheti a karmesteri pálcát, a jelenlegi magyarországi hatalmi elit korlátlan hatalmáról, annak dölyfös fenségérzéséről, és az ország kultúrája iránti tiszteletlenségről tanúskodik. 

A neoliberális elmélet, az új, pénzes arisztokrácia kiváltságos helyzetét, a társadalmi törvények szükségszerű és elkerülhetetlen következményeiként igyekszik beállítani.  Az úgynevezett „társadalmi törvények azonban nem eleve adottak, és nem változatlanok, hanem maguk is a játéktér méreteinek és tulajdonságainak a   következményei.  A szabad piac, csak látszólag „szabad.” A „verseny” pedig nem tényleges verseny, mert a kapufákat elmozdították, a pálya, illetve a küzdőtér lejt, a pálya méretei egyoldalúan torzítottak.

K. C. Cole, a Los Angeles Times, és a New Yorker újságírója, s a „Mind over Matter” amerikai sikerkönyv szerzője, a “The Geometry of Fairness” c. rövid írásában, Einstein tér-idő elméletével támasztja alá a társadalmi igazság egyetemes mivoltát. K. C. Cole szerint a társadalomi javak igazságos elosztását az einsteini tér-idő fogalmáhohoz hasonlatosan, a legszélesebb értelemben vett  játszíntér, illetve a társadalmi dráma színterének alakjam, méretei,  és annak viszonylagos hozzáférhetősége határozza meg. K, C. Cole szerint a társadalmi dráma színpadáról nem veszünk tudomást, mert az láthatatlan.

A társadalom színpadán, amelyet államberendezésnek, vagy az érvényben lévő hatalmi ideológiának is nevezhetünk, a társadalmi törvények mibenlétét, illetve tartalmát is eleve a játéktér mibenléte, annak méretei,  és egyéb tulajdonságai határozzák meg.  A társadalmi törvényeknek nevezett szabályok, tehát az államberendezés, illetve az ideológia függvénye.  Vagyis, a társadalmi érvényesülés színpadán, a háttérként érzékelt, s emiatt láthatatlan színpad tulajdonságai, és az ideológia által megkövetelt játékszabályok  határozzák meg, hogy szükségszerűen, és ismételten ki emelkedik fel, és ki bukik el. Ha, tehát egy gazdasági rendszerben a lakosság egy meghatározott csoportja minden fordulónál veszít, és mindig ugyanazok veszítenek, akkor ideje a kapufákat visszaállítani, a színtér méreteit, lejtését kiigazítani és a játékszabályokat ellenőrizni, mert „dolgozni csak pontosan, szépen, ahogy a csillag megy az égen, úgy érdemes.” (József Attila: Ne légy szeles, 1935, 1937.)

A fenti, szemfényvesztés alapú neoliberális dogmától, mely szerint: Nincs más választás (TINA There Is No Alternative) sokkal könnyebb megszabadulni, mint Einstein tér-idő elméletét  megérteni. Vagyis, "Fel kéne szabadulni már." 

Garamhegyi Ábelnek a magyar zenei színtérre való betolakodási kísérlete szigorúan véve egy fajta szélső baloldali tett-propagandának, erőfitogtatásnak, illetve intellektuális merényletnek is tekinthető. Különös, és jelképes erejű, hogy  Garamhegyi éppen Verdi: Szicíliai vecsernye nyitányát szándékozta vezényelni. 

A Szicíliai vecsernyének nevezett esemény, ugyanis a szicíliai szabadságharc kirobbanásáról szól.  A szicíliaiak évszázadokig raboskodtak, a kegyetlenkedő francia elnyomás alatt. A felettébb véres szicíliai szabadságharc a szicíliaiak teljes győzelmével végződött. Kinek az érdeke a Szegedi Szimfonikus Zenekar hírnevének megcsúfolása? Kinek az érdeke a népek szabadságharcának, és szabadságvágyának emléket állító Verdi nyitány megcsúfolása? 

Jó lenne minél előbb országszerte műsorra tűzni Kodály Zoltán: „Felszállott a páva” c. szerzeményét, abban a reményben, hogy, ha a zenekar készen áll a méltó karmester megjelenik. 

2008. január 10. Cambridge, Ontario

barikad.hu

 

Lábjegyzetek:

1. MNO, 2007. december 28 - Leintették Garamhegyi Ábelt
http://www.mno.hu/portal/534264?searchtext=garamhegyi%20ábel

2. Kaslik Péter: „Levegőt”- A magyar gyerekek jóléte és iskolai előmenetele az UNICEF 2007. jelentésének tükrében
http://www3.sympatico.ca/pkaslik/unicef/unicefhtm.htm

3. MH,  Akik „igennel” szavaztak http://www.magyarhirek.hu/index.php?subaction=showfull&id=1198098692&archive=&start_from=&ucat=1,14&

4.   "Ezek mind-mind kétéves gyorstalpalón szerezték meg a DR. címet valamikor a 90-es évek elején, ill. közepén, ill. 2002 után a századrangú kihelyezett tagozatos 4 szemeszteres "kiegészítő egyetemen", a régebbiek a "FOXI-MAXI" egyetemen, így hívtuk mi örök ellenzékiek (Marxista Egyetem, ahol a kádereket, párttitkárokat, KISZ titkárokat és egyéb pártkatonákat képeztek) okították tudományos szocializmusból, politikai gazdaságtanból, dialektikus logikából szereztek dr-t!!!! Most leírok egy példát: a mi iskolánkban, ami egy gimnázium és feltétel az EGYETEMI VÉGZETTSÉG adott szakból, a 90-es évek közepe táján föltöltötték általános iskolai tanárokkal, akik eleve már kontraszelektáltak voltak, mert az ment oda, aki hűséges volt a párthoz, plecsnije a papának ő maga meg SÍK HÜLYE és 90 IQ alatti! Na már most ezeknek Magyar Bálinték az ELTE-n, Kossuth Lajos Tudomány Egyetemen, József Attila Tud. Egyetemen a marxista és tudományos szocializmus tanszékek helyén úgynevezett " vezetőképzőt" nyitottak, ahol az újkori "demokratikus" ámerikai neoliberális zagyvaságokat nyomták a fejükbe + lebutított pszichológiát, amit jobb esetben csak destrukcióra lehet használni.  Ebből lett az EGYETEMI DIPLOMA, amit megfejeltek egy kéthónapos tanfolyammal, s megadták automatikusan a DR címet!!!! Természetesen csak ezek után vezették be az úgynevezett bolognai folyamatot, azaz a 2 + 3 éves egyetemi képzést roppant sok pénzért....azok vezették be ezt, akik a fenti módon már megszerezték a doktori diplomát. FOLYTASSAM????" részlet egy magánlevélből

5.  Kaslik L. Ibolya: Gyurcsány szóbelizik
http://www.huncor.com/ibolya/gyurcsany.htm 

Kapcsolódó anyag: Dobrev és Gyurcsány élete a Merlin Színházban – A Magyar Kultúra Napján