Holokausztkonferencia a Kossuth Klubban

A mai antiszemitizmussal való szembenézés jegyében igyekszik föltárni a múlt tényeit A holokauszt a tudományos kutatásban és az oktatásban című kétnapos magyar-orosz történészkonferencia, amely ma kezdődik a budapesti Kossuth Klubban. Krausz Tamás tanszékvezető egyetemi tanár az antiszemitizmussal kapcsolatos kutatások egyik fő kérdésének nevezte tudósítónknak azt, hogy miféle áttételeken keresztül születnek antiszemita magyarázatok társadalmi problémákra, s hogyan lett a kirekesztésből történelmileg példátlan kiterjedésű tömegmészárlás, amelynek pusztító indulatait ma is fölidézik egyes csoportok - legutóbb például az MTK-Újpest mérkőzésen. (Tudósítónktól)

• Az MSZP Baloldali Tömörülés Platformja viszont közleményben hangsúlyozta: aki megkérdőjelezi a felszabadítást, az megkérdőjelezi az antifasiszta egységfrontot, a nyugati szövetséges hatalmak progresszív politikáját, és ez magában foglalja az antifasiszta hagyomány elutasítását is. A baloldali tömörülés a győzelem hatvanadik évfordulóját jó alkalomnak tartja arra, hogy adózzunk mindazok emlékének, akik életüket áldozták a nácizmus és helyi - köztük magyar - kiszolgálóik ellen folytatott sorsdöntő küzdelemben. Kiss Péter kancelláriaminiszter, a platform elnöke és Krausz Tamás történész, a platform alelnöke pénteken egy budapesti sajtórendezvényen bejelentette: a tömörülés párbeszédet kezdeményez annak érdekében, hogy a magyar társadalom felszabadulásként értékelje május 9-ét, a második világháború európai befejezésének napját.

"Tanár úr, minek emlegetik már megint a zsidókat? Nagyapám orosz fogságban volt, miért nem róla beszélünk?" - idéztek holokauszt-emléknapi diákreakciókat az ELTE Russzisztikai Központ konferenciáján középiskolai tanárok. Tanítás közben tapasztalta Surány Anna és Hoszú Gyula az egymásra torlódó szenvedéstörténetek miatt megzavarodott diákok hárító magatartását. A tanárok ellentmondásos helyzetét így jellemezték: konszenzust kellene teremteniük a tantermekben, miközben nincs konszenzus a holokausztról az országban.

Steven Spielberg szerint a világon egyedülálló az a holokausztot ismertető oktatási csomag, amelyet tanári kézikönyvvel ellátva minden magyar iskolába eljuttattunk - mondta Miklósi László, aTörténelemtanárok Egyletének elnöke. - Ennek alapján a kívánt mélységben és terjedelemben oktatható a holokauszt témaköre. A csomag vegyes fogadtatásáról szólva hozzátette azonban: húsz éve még elképzelhetetlennek tartottuk volna, ma pedig már nem is
csodálkozunk, hogy holokauszt-tagadók és -relativizálók az iskolai tanárok, sőt az igazgatók között is akadnak.

A konferencián Varga László az eddig uralkodó szakmai állásponttal szemben hangsúlyozta: a dokumentumok egyértelműen bizonyítják, hogy a magyarországi holokausztban a magyar hatóságok kezdeményező szerepet játszottak.

Éles vita alakult ki sztálinizmus és fasizmus viszonyáról Gerő András történész, valamint a vele szemben állást foglaló Krausz Tamás történész, Ilja Altman (Oroszországi Holokauszt Központ és Alapítvány) és Gennagyij Kosztircsenko történész között. Utóbbiak azt hangsúlyozták: a két rendszert határozottan meg kell különböztetni, mert enélkül lehetetlen a holokauszt megértése. A két rendszer elemzése a szakma és nem a politika feladata - mondták.

Ilja és Marija Altman az állami támogatásban nem részesülő Oroszországi Holokauszt Központot képviselte. A függetlenségnek előnyei is vannak, mondták, de az Oroszországban is erősödő holokauszt-tagadó irányzatokkal szemben kormányzati programokra és a demokratikus közvélemény aktivitására lesz szükség. Magyarországi tapasztalataik alapján kutatásaik, pályázataik, tanárképző programjaik összehangolását javasolták magyar kollégáiknak.

Krausz Tamás történész támadta azt a liberális véleményt, hogy a náci beszédet nem törvénnyel kell üldözni. Egyetértett munkatársunk felvetésével, amely szerint a hazai
jobboldalnak és nagy hatású jobboldali orgánumoknak a szélsőséggel szembeni kétértelmű magatartása felelős döntően a tanárok dezorientáltságáért, de nyugati demokráciák
(Svájctól Franciaországig) példájára hivatkozva a náci beszéd törvényi tiltásának szükségességét hangsúlyozta.

A konferencián bemutatták Gennagyij Kosztircsenko történész "Állami antiszemitizmus a Szovjetunióban a kezdetektől a végkifejletig, 1938-1953" című frissen megjelent kötetét. A
könyvet még a "peresztrojka" nemrég elhunyt egykori főideológusa, Alekszandr Jakovlev szerkesztette.