Kaslik Péter

 

„Ki mint vet, úgy arat”

A magyarországi neoliberális birtokpolitika nemzetellenes jellegéről

Gyurcsány Ferenc, aki életében egy kapavágást nem ejtett a magyar ugaron, és hivatalosan közreadott négysoros életrajza szerint életében egy becsületes munkája sem volt, most odaáll és kioktatja a magyar gazdákat hozzáértésből, hazafiasságból, trágyahordásból, valamint a nagybirokok üdvös hatásáról:

“Nem elegendő traktort venni, nem elegendő modern vetőmagot behozni, nem elegendő tudni, hogy öntözni kell és tápanyagot kell adni a növényeknek, a gyorsan változó világban tudásra is szükség van - jelentette ki Gyurcsány Ferenc az agrárkamara képviselői előtt. 
(Forrás: Hír TV ,2006. július 25.)

”Nem a családi gazdálkodóké a jövő.” Egy ilyen kijelentésbe, mind az Amerikai Egyesült Államok elnöke, mint Kanada miniszterelnöke , és Dánia, vagy Hollandia miniszterelnöke is belebukott vola, függetlenül, attól, hogy ez az állítás valószerű  e vagy sem. A családi gazdálkodóknak a földjükön való  megmaradása nem csak agrárpolitika kérdés,  és nem is az olcsóbb, vagy kifizetőbb  termelés  kérdése, hanem a társadalom arculatának, a nemzet önmeghatározásának, az állam függetlenségének a kérdéseit is magában foglalja. Az élelem fegyver.

Emlékezzünk: Gyurcsány Ferenc, egy ezelőtt, 2005. szeptember 26. Battonyán még új földosztást hirdetett, most pedig azt állítja, hogy nem a családi gazdaságoké a jövő. ( "Új földosztás kell Magyarországon, új földosztás- és földértékesítő-programot kell hirdetni, hogy a gazda azt lássa, van perspektíva, van jövő, és meg fogjuk hirdetni ezt a programot." (Magyar Nemezet, 2005. szeptember 26. 1. oldal) 

Ha, a jövő, amint azt Gyurcsány állítja tőlünk függetlenül valósul meg, akkor sem az egyéni sem a közös erőfeszítésnek nincs értelme. A társadalmi folyamtoknak ez a „tudományos” törvényszerűsége, Marx bukott tanainak a maradványa.

A családi gazdálkodás ellentéte a nagybirtok. Gyurcsány szerint, tehát Magyarországon a nagybirtoké a jövő.  Lásd: feudalista nagybirtok, lásd zsellérek, lásd egyke és sivár. Lásd: termelőszövetkezetek,  lásd padlássöprés, bajuszrángatás. A miniszterelnök a továbbiakban ünnepélyesen meghirdette  a dán, a holland és a magyar gazdák közötti aranykalászos versenyt. A győztesek vándorzászlót kapnak, a vesztesek, pedig vándorbotot.

Magyarország ezer éves történelme a nagybirtok okozta nyomor, szolgaság  lélekszám csökkenés, a vesztes háborúk, az ország feldarabolásának, és a magyar nemzet szétszóródásának története. Nemcsak a magyar történelem, de a  magyar jelen is, a nagybirtok, a tagosítás a termelőszövetkezetek erőszakos megalakulásának, és azok bukásának az eredménye. A jelenlegi kormánykoalíció, pedig most minderre gyógyítónak ismét a nagybirtokot  ajánlja. Ugyanazt, ami a jelenlegi állapotokat okozta. 

Buday László pontosan száz évvel ezelőtt (1906)  tudományos formában feltárta a nagybirtok nemzetpusztító hatását.  Buday kutatásai eredményeinek  egyértelműsége megdöbbentő: Az egyik általánosnak minősíthető  adat így hangzik:

„ falunk lakóinak száma 430, a határunk területe 620 hold. Azontúl kezdődik X. fenséges úr százharmincezer birtokos uralmának egyik része, amelyből, azonban nemcsak vételre, de még bérletre sem kapunk egy kapavágást sem, mire szaporodnánk.”  K-d községből a református pap tudatja, „hogy templomunktól északra 700 ölnyire, nyugatra, pedig 300 ölnyire kezdődik a nagybirtok, melyen a falusiak még napszámos munkát sem kapnak.. A megélhetési viszonyokhoz tehát a falu már így is túlzsúfolt.” (Illyés Gyula: Magyarok I. 83.o. )

Illyés Gyula írja: „Buday László tanulmányában száz meg száz lapon át ismétlődik ugyanaz: „Nincs föld…Nincs élet…Mire az a sok ember?…Itt a nagybirtok….A pusztulás, a testi és szellemi romlás már akkor elképesztő volt….A nép már akkor érezte, hogy felülről nem várhat segítséget…” Mi változott azóta?

A kérdés, hogy a  családi gazdálkodás, vagy a nagybirok előnyösebb e Magyarországon különös súllyal esik a latba, mert Magyarországon a földművelők a magyarság  legszilárdabb pillérje, tekintettel arra, hogy Magyarországnak eredetileg sem jelentős magyar származású polgársága, sem életerős munkássága nem volt.  A földművelők, mai szóhasználattal, gazdák nem a nemzet, hanem a nemzet arculatának, valamint az ország értékrendjének meghatározó eleme.  Illyés Gyula szerint, a parasztság (a magyar gazdák)  nem a nemzet, hanem az ország.

Az, hogy a jövő Magyarországa milyen lesz, attól függ, hogy a magyar gazdák megmaradhatnak e földjeiken, vagy sem. 

A kimondottan gazdasági tényezők alapján valóban úgy tűnik, hogy a családi gazdaságok nem kifizetőek, de csupán a  gazdasági szempontok, és a világpiaci árak alapján, azok Dániában, Hollandiában, és az Amerikai Egyesült Államokban, és Kanadában sem kifizeteőek. A kukorica ára a világpiacon, mázsánkénti ma kb.100 amerikai dollár. Egy kombájn pedig 250, 000 amerikai dollár, egy traktor 150,000 dollár stb. Ez a hatalmas árkülönbség valóban arra utal, hogy a családi gazdaságok képtelen fennmaradni. Ennek ellenére, azonban sem az Egyesült Államokban, sem Kanadában nem áll ki senki azzal, hogy a családi gazdálkodókat tudatlanok, álhazafiak, és terhére vannak az államnak.  Erre elsősorban azért nem kerülhet sor, mert az amerikai és a kanadai honatyák szeretik a hazájukat, és ösztönösen tudják, hogy a farm, és a farmon való megmaradás az ország meghatározásának egyik legfontosabb alapeleme. Vagyis, azonosulnak a néppel. Ez valószínűleg így van Dániában és Hollandiában is.

A mezőgazdaság állami támogatása, ma minden magára valamit adó állam belpolitikának és a külpolitikának az alapját képezi. Az Amerikai Egyesült Államokban és Kanadában a gazdák külön üzletekben vásárolhatnak, ahol a forgalmi adót a gazda igazolvány felmutatásával nem is számítják  be a vételárba. Ezekben az üzletekben a gazdasághoz szükséges minden elképzelhető árú mellet, azonban nagyon sok olyan árú is kapható, amelynek ténylegesen semmi köze, vagy csak igen távoli köze lehet a mezőgazdasághoz.  Kapható szobafesték, villanyvezetékek, eresz csatorna fű nyírógép, vízvezeték csövek, ruházat, játékok stb. A gazdák gyakorlatilag  egyetlen általános használati cikkre sem fizetnek forgalmi adót. Kanadában a forgalmi adó 14%
 A ténylegesen kifizetett összeget, azután külön levonják az adóalapot képező  évi jövedelemből. Mindez, azonban csak kezdet, a tényleges állami támogatás a kamatkedvezményektől, a jutányos üzemanyagon keresztül, a garantál, illetve az államilag kipótolt árakra, és különböző behozatali külön adókig, illetve kiviteli kedvezményekig terjed. Magyarországon, pedig Gyurcsány Ferenc a szívességből elvégzett munkát, és a gallyszedést, s a gyümölcsfák megmetszését is megadóztatná.

Mindez nem jelenti azt, hogy  gazdák helyzete az Egyesült Államokban, vagy Kanadában könnyű. A családi gazdaságokban itt sem nyolc órás munkaidőben gondolkodnak, és gazda, vagy családtagjai gyakran másutt is vállalnak  munkát. Itt is nagyon sok gazda a másutt megkeresett pénzzel, vagy más családtag fizetéséből  tartja fenn a gazdaságot.  De, ebben látják értelmét az életüknek, és ezt meg kell becsülni. A földművelő munka mindig, és mindenütt nehéz, és az is volt, de más államokban a gazdák érzik, hogy az állam, legalább szándékában az oldalukon van. Ezzel szemben mit tapasztalunk Magyarországon: Jakab István, a Magyar Gazdák Országos Szövetségének elnöke szerint :

"Nekünk azt mondani, hogy azért nem tudjuk utolérni Dániát vagy Hollandiát, mert bokrétákat tűzködünk a kalapunkhoz, ez egy mérhetetlen cinizmus, amit a leghatározottabban visszautasítunk. És jó lenne, ha a miniszterelnök úr végiggondolná még egyszer, hogy miért nem épült ki az intézményrendszer, miért nem fizették ki időben a forrásokat, miért nem voltak hajlandók kezelni, és ma sem hajlandók kezelni, azokat a természeti katasztrófákat, amikre írásban tettek vállalást." (hirtv.hu)

A jelenlegi magyar kormány a neoliberális  politika odaadó híve. A nagyvállalati neoliberális politika, pedig a nyugati nagyhatalmak egykori gyarmatosító politikájának a jelenkori  változata. A gyarmatosítás egyik általános jellegzetessége, hogy a gyarmatosítok az ország, illetve a térség egyik, rendszerint kisebb népcsoportjával, vagy érdekcsoportjával lépnek szövetségre, és azokon keresztül uralkodnak, illetve szipolyozzák ki az országot. Magyarországon ezt a feladatot, ma (is) a volt kommunista vezető réteg látja el.

Mivel magyarázható, Gyurcsánynak az a kijelentése, mely szerint nem a családi gazdaságoké a jövő, és, hogyan viszonyul ez a kijelentés a valósághoz?

Az amerikai  dollár aranyfedezetének  megszüntetése óta az Amerikai Egyesült Államok korlátozások nélkül nyomtatja dollárt és ezáltal a  számára semmi sem drága. Ennek következtében a világpiaci árak nem a kereslet és kínálat alapján alakulnak ki, hanem aszerint, hogy az Amerikai Egyesült Államok miért mennyit szándékoznak fizetni. A  világpiaci árakat, tehát nem a piac láthatatlan keze, hanem az Amerikai Egyesült Államok igen átlátható érdeke szabja meg.  A szabad kereskedelem illúzió. Ha, valamelyik állam nem hajlandó az Amerikai Egyesült Államoknak eladni, amire annak szüksége van, azt lebombázzák. Ma Egy gombostűt sem adnak el. A szabad piacon., és a szabad versenyről szó sincs. A Gyurcsány, (és Hiller István) által lépten nyomon emlegetett szabad verseny, se nem szabad, se nem verseny.

A fenti módon mesterségesen meghatározott világpiaci árakat, az Amerikai Egyesült Államok nagyarányú és folyamatos farm segélyező politikája még inkább eltorzítja. Az Amerikai Egyesült Államok bel és külpolitikájának alapját a  saját mezőgazdaságának a minden áron való fenntartása képezi.  Az Associated Press 2001. szeptember 1. jelentése szerint az Amerikai Egyesült Államokban a földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkozó gazdaságok (farmok) jövedelmének majdnem ötven százalékát az állami segély képezi.

Amint azt fent említettük, a kukorica, és a rizs világpiaci ára az utóbbi három évben a megtermelési ár alá csökkent. A kongresszus nyomban egy sorozat törvényt iktatott be a gazdák segélyezésére. Az Amerikai Egyesült Államok közvetlenül több mint  1.6 milliárd dollárt fordít a gazdák segélyezésére évente. (Ez a segély 2006-ban 1.8 milliárd dollárra emelkedett.  A különböző engedményeket, és vámkedvezményeket beleszámítva ez az összeget meghaladja a  4 milliárd dollárt évente).   Összesen kb. huszonkét millió amerikai gazda részesül a gazdasági segélyben. Az átlagos összeg, pedig kb. 16,000. dollár. 154 gazdaság kapott több mint 1,000,000 dollárt gazdaságonként.  Az Amerikai Egyesült Államok biztosítja egyes alapvető mezőgazdasági termékek felvásárlási árát, és ezzel serkenti a túltermelést, s elárasztja a piacot megtermelési áron forgalmazott termékekkel.

Az Európai Unió emiatt a saját gazdáinak segélyezésére kényszerül. Szó sincs tehát szabad piacról, vagy szabad versenyről. Verseny, ha van, az abban nyilvánul meg, hogy az Amerikai Egyesült Államok, vagy az Európai Unió segíti e nagyobb összegekkel, vagy hatásosabban a gazdáit. Az Európai Unión belül, pedig az igazi, és az egyedüli verseny abban nyilvánul meg, hogy a holland, a belga, vagy magyar gazdák jutnak e több, illetve előnyösebb segélyekhez. Ez, azonban nem a szántóföldeken dől el, hanem az európai parlament padsorai között, és annak  folyosóin. 

Az, hogy nem a  családi gazdaságé a jövő, semmilyen formában nem szerepel, sem az Amerikai Egyesült Államok, sem, az Európai Unió mezőgazdasági politikájában. A jelenlegi mezőgazdasági politika, sem felfogásában, sem részleteiben nem érinti a családi gazdaságok jövőjét. A családi gazdaságok, mint az Amerikai Egyesült Államokban, mint az Európai Unióban ugyanúgy jogosultak a segélyre, mint a nagybirtokok. Amint már említettük, egy valamire való országban a családi gazdaságok ellen irányuló politikai fellépés  elképzelhetetlen.

Miniszterelnökként Gyurcsány tudja, illetve tudnia kell, hogy az Európai unió  mezőgazdaság politikája nem tesz különbséget a családi gazdálkodók, és a nagybirtok között, de tudja azt is, hogy az Európai Unió nem foglal állást a családi gazdaságok jövőjének kérdésében. Gyurcsánynak, a családi gazdálkodások jövőjére vonatkozó kijelentése, tehát nem a miniszterelnök ismereteinek, vagy tudatlanságának a kérdése. Ő most is érdekből és tudatosan hazudik.  Mivel magyarázható, tehát Gyurcsánynak az a kijelentése, mely szerint nem a családi gazdaságoké a jövő? Amint láttuk, az Európai Unió, a mezőgazdasági segély folyamatosításában nem tesz különbséget a családi gazdálkodók és a nagybirtok között. A segély a megművelt földterülethez kötődik. A családi gazdálkodóknak a földjeikről való kiszorításával, a föld a nagybirtokosok tulajdonába kerül, és a mezőgazdasági segély, „az a rengeteg pénzt”, amint Gyurcsány egy másik alkalommal fogalmazott, pedig a leendő, vagy már meglevő nagybirtokok új tulajdonosai részesüljenek, nem pedig a magyar gazdák. 

Magyarországon a  nagybiroknak a neokonzervatív keretek közötti visszaállítása közvetlenül érinti a magyarság jövőjét a térségben. Közismert tény, hogy a  nagybirtok terjeszkedése mindenütt a lakosság megritkulásával jár. A trianoni határ legtöbb helyen hatalmas földbirokokon vonult át. Amíg csonka Magyarországon Trianon után a  nagybirtokok érintetlenek maradtak, addig a románok, és a szerbek, ezeket a földeket azonnal kisajátították és betelepítették a saját nemzetiségű  lakosságukkal. Most is ez történik. Amíg a magyar kormány a nagybirtoknak  visszaállítása mellett ágál, és a határon túli magyarok kettős állampolgársága ellen kampányol, addig a szerbek Vajdaságban a magyarlakta vidékeken  boszniai szerbeket telepítenek, akiknek földet osztanak.  Trianon után Romániában is ez történt, és mindez a mai napig tart. Kerék Mihály, közgazdász nyolcvan évvel ezelőtt figyelmeztet a nagybirtokok kiterjesztése, és a lakosság megritkulása között összefüggésre. Kerék Mihály szerint, a főleg idegen tulajdonában lévő  mammuthbirtikok nmezetellenes érdkeket szolgálnak.  "A birtokpolitikáról nem mondhat le egyetlen nemzeti állam sem, amely meg akarja állni helyét a népek nagy versenyében." Ebben a Gyurcsány által is gyakran emlegetett "versenyben" nem az olcsó gabona ára a tét, hanem az embereknek a földjükön való megmaradása - a magyar nemzet megmaradása.  A fentiek alapján, Gyurcsány Ferenc az a kijelentése, illetve birtokpolitikája, mely szerint nem a családi gazdaságoké a jövő, egy fajta nemzetárulásnak számít.

A magyar társadalom  leépítésének második fázisát a vidéki iskolarendszer elsorvasztása képezi. Az MSZP – SZDSZ politikája arra irányul, hogy a magyar gazdát kirekessze saját közegéből, és ugyanakkor  a magyar gazdák gyermekeinek a más téren való érvényesülését, illetve a  polgársághoz való felzárkózásának útját elvágják. Ez a Rákosi korszakbeli „szalámi taktika” felmelegített változata, amely ma így hangzik: „Nincs tervük a föld nélkül maradt magyar gazdák és utódaik számára. Tengődjenek, ahogy tudnak, aki akar elmehet, és majd meglátjuk mi történik…”

A vidéki óvodák, és az elemi iskolák egy részét  bezárják, és a pedagógusok elbocsátásának következtében a vidéki iskolák minőségét lerombolják. Hiller István 2006. kulturálisügyi miniszter szeptember 8. kijelentette, hogy több egyetemet megszüntetnek. Hiller szerint, az egyetemek fennmaradását is a verseny fogja eldönteni. Elképzelhetetlen, hogy az egyetemek működésében a “verseny” mire vonatkozik, és, hogy ebben a versenyben ki lesz a győztes.

A jelenlegi kormánykoalíció politikája a magyar társadalom összetételének a mesterséges megváltoztatásra irányul. A magyar gazdák életlehetőségének elsorvasztása, a vidéki iskolák minőségének lerombolása, a tandíj bevezetése, az   egyetemeknek a  szelektív módon való megszüntetése, jelentősen megnehezíti a föld nélkül maradt magyar gazdák gyermekeinek tovább  tanulását, és annak a polgársághoz való felzárkózását.  A végén, pedig nem marad más  csak a grófi szérű, meg a kopár szik sarja.

„Hé paraszt! Melyik út megyen itt Budára?” Kérdi Lacfi hegykén, csak amúgy félvállra..."
”A  számomra egyik sem,  ha csak a páva hamarosan fel nem száll a vármegye házára”  - válaszolja Miklós, és elképedve veszi tudomásul, hogy Lacfi nádor, és hada tévelyeg, mert nem tudja az utat a saját tartományában.  

Kapcsolódó anyag: 

Rendkívüli ülés hétfőn Gyurcsány kijelentései miatt
Font Sándor: A kormányfő nem ismeri a mezőgazdaság helyzetét
2008. január 25.

Az unió átverte a gazdákat
A kukoricaintervenció szigorodása a magyar gazdák ellen irányul

ILLYÉS GYULA: MAGYAROK MEGMENTÉSE
földreformot, általános telepítést, Nyugat, 1934 · / · 1934. 8. szám