Kaslik Péter

Nemzeti függetlenség és birodalmi politika

Magyarország nemzeti függetlenségének szempontjából rendszerváltás nem is volt. A hatalmi elit egyszerűen átállt a győztes birodalom oldalára, és továbbra is hátszéllel kormányoz. Ezért túl korai arról álmodozni, hogy kimentek a törökök, kimentek az osztrákok, a németek, az oroszok, - és nem jött be senki. Mindig bejön valaki. Magyarországon, ma az Amerikai Egyesült Államok birodalmi politikája érvényesül.

Az Amerikai Egyesült Államok többek között, azért támogatja, a kelet európai „rendszerváltókat”, mert:
- A (volt) Szovjet Unióban, és a kelet európai országokban megvalósult „rendszerváltás” következtében, a szóban forgó országok nyersanyag, és más jövedelmi forrásainak jó része amerikai tulajdonba kerültek.

- A gazdaságilag is érdekelt, vagy függő viszonyban lévő politikai elitet könnyebb, befolyásolni.

A rendszerváltó elit, pedig azért támaszkodik Amerika , mert újonnan szerzett vagyonának törvényesítése, és „szalonképessége” az Amerikai Egyesült Államok elismerésétől függ.

Ha egy országon belül, az ország lakosainak érdekei, tehát a nemzeti érdekek kerülnek előtérbe, akkor az szembe kerül  az Amerikai Egyesült Államok nemzeti érdekeivel, mert az illető ország azáltal korlátozza az Amerikai Egyesült Államok gazdasági terjeszkedésének lehetőségét. Minél nagyobb a valószínűsége annak, hogy egy ország nemzeti törekvései megvalósuljanak, és azzal a környező országok számára is példaként szolgáljanak, az illető ország annál nagyobb veszélyt jelent az Amerikai Egyesült Államok birodalmi politikája számára. (A birodalmi politika alapjaiban nem változik: Lásd: Magyarország1848, Magyarország 1956.)

 „A MAGYAR GAZDA VÉGÉT JÉRJA, NÉMETH MIKLÓS TANÁCSÁRA” (Tábla felirat, a 2005.   február 23. gazdatüntetésen)
Az Amerikai Egyesült Államok politikájának egyik meghatározó eleme az amerikai mezőgazdasági, és élelmiszeri ipari termékek külföldi értékesítésének, a megfelelő áron való biztosítása. Ezen a téren az Európai Unió, sem volt képes elfogadható megállapodást létrehoznia tagországai számára. Ez azt jelenti, hogy a gabona, és más mezőgazdasági termékek forgalmazásának kérdésében, az Európai unión belül, és világszerte is az Amerikai Egyesült Államok akarata érvényesül.  Más szóval; az Európai Unión belül, és a világpiacon is az amerikai gabona, és élelmiszeripari termékeké az elsőbbség.

Az Amerikai Egyesült Államoknak ezt a kiváltságos helyzetét sem közvetve, sem közvetlenül egyetlen ország, vagy érdekszervezet sem veszélyeztetheti. (A másik ilyen védett terület, az olajforrásokhoz való hozzáférhetőség.) Tehát a magyar gabona, és más mezőgazdasági termékek értékesítése, az Európai Unión belül is az Amerikai Egyesült Államok hajthatatlan mezőgazdasági politikájának a függvénye.  A jelenlegi magyar kormány, az amerikai érdekekkel összhangban mindent megtesz a magyar gazdák, és a magyar mezőgazdaság háttérbe szorítása érdekében.

Az az ország, amely önálló nemzetpolitikát igyekszik folytatni, tehát nem vásárol Amerikától, illetve nem Amerikától vásárol, és feltételeket szab a beáramló amerikai árú, és tőke számára, ellenséges országnak minősül, és a legújabb külpolitikai retorika alapján, az ilyen országot le kell bombázni, vagy „fel kell szabadítani.”

A fentiek alapján, „Amerikai barát” kormányok azok, amelyek nem igyekeznek önálló nemzeti politikát folytatni. George W. Bush: „Aki nincs velünk, az ellenünk van” azt is jelenti, hogy elfogadható, s önálló nemzeti érdekei csak az Amerikai Egyesült Államoknak lehetnek. Egy új, birodalmi gyarmatosító politikáról van szó, ahol nincs középút. Minden út Rómába vezet.

Az Amerikai Egyesült Államok birodalmi politikáját Magyarországon a hatalmi elit értékrendjével azonosuló értelmiség hisztérikusan védelmezi: TINA – There Is No Alternative. „nincs más lehetőség” „Ha nem mi vagyunk itt hatalmon, akkor a nyilasok kerülnek hatalomra.” Ez minden ide vonatkozó újságcikk, kijelentés, és filozófiai traktátum, és külföldre kijuttatott fordítás, és interjú örökösen ismétlődő mondanivalója.

      Az Amerikai Egyesült Államok magyarországi nagykövete, Nancy Goodman Brinker, Bush elnök személyes barátja, közvetlenül a magyar országgyűlési választások előtt nyíltan kijelenti, hogy Amerika melyik két párt uralomra jutását tartja kívánatosnak Magyarországon. És lőn este, és lőn reggel, és Magyarországon ma is ez a két párt kormányoz. Más szóval; a demokrácia fontos, de csak akkor, ha a választások eredményei megfelelőek.

Az önálló nemzetpolitika szempontjából az Európai Unió nem jelent új lehetőséget, és nem csak azért, mert az Európai Unió önmagában is egy birodalmi keret, hanem azért, mert az Európai Unió sem képez az amerikai birodalmi politikától független egységet:

1. Az Európai Unió pénzegysége, az euró, nem képez az amerikai dollártól különálló valutarendszert, hanem az aranyfedezet nélküli, tehát az amerikai költségvetési hiányhoz, igazodó amerikai dollárhoz kötődik. Ez azt eredményezi, hogy az Európai Unió, és annak minden tagországa is olyan mértékben járul hozzá az amerikai költségvetési hiány törlesztéséhez, mint azt az Amerikai Egyesült Államok központi pénzintézetei meghatározzák. Vagyis, az Amerikai Egyesült Államok költségvetési hiányának terhét, illetve Amerika háborús költségeit az egész világ fizeti. Ez pedig a nemzetközi fizetőeszközként használt dollár árfolyamának a belső irányítása, és az Amerikai Egyesült Államok külföldi tartozásai ellenében kiadott állami kötvények beváltására vonatkozó korlátozások árán történik. 

2. Az Amerikai Egyesült Államok önmaga határozza meg, hogy mikor, és milyen körülmények között fizeti vissza nemzetközi tartozásait, - egyszerűen azért, mert megteheti…

3. Az európai nyersanyagforrások, és vállalatok nagy része közvetlenül is az Amerikai Egyesült Államok tulajdonát képezik, s ez önmagában is korlátozza az Európai Unió gazdasági önállóságát.

4. Az Amerikai Egyesült Államoknak a Nemzetközi Valuta Alap, és a Világbank határozatai felett való vétójog, és az alaptőke meghatározó nagysága alapján is az Amerikai Egyesült Államok érdekeit szolgálja.

Az amerikai birodalmi érdekek szempontjából a „nacionalizmus” az egyes országok önállóságát meghatározó gazdasági fogalom. A fentiek alapján, „Amerikai barát” kormányok azok, amelyek nem igyekeznek önálló nemzeti politikát folytatni. George W. Bush: „Aki nincs velünk, az ellenünk van” azt is jelenti, hogy elfogadható, s önálló nemzeti érdekei csak az Amerikai Egyesült Államoknak lehetnek. Egy új, birodalmi gyarmatosító politikáról van szó, ahol nincs középút. Minden út Rómába vezet.

Erre alapult, az Osztrák-Magyar Monarchia, és a Szovjet Unió birodalmi politikája is.  1848.-ban, a márciusi ifjak ezt világosan látták, amikor a nemzeti függetlenség feltételeként Nemzeti bankot követeltek. A felelős minisztériumról ne is beszéljünk. Jó lenne időről időre a márciusi tizenkét ponton lemérni, hogy több mint százötven év után hogyan vizsgázunk nemzeti függetlenségből.