Kaslik Péter

Genétika  forever
Egy könnyebb darab – vagy mégsem?  

A jelenlegi magyarellenes kampány minden fordulóján felellhető ez a választások eredményének tényét mellőző, fensőrendültségre alapozott magatartás, valamint a külső hatalomra támaszkodó erőfitogtatás.

 

Zajlik a magyargyalázás mintha fizetnének érte.  A jelenlegi magyarellenes kampány tartalmi elemei a végtelen ismétlések során annyira felhígultak, hogy azok már a hazugságok szintjét sem érik el, mert a hazugság, annak meghatározása alapján egy ténylegesen létező, de a hiányzó tényállást feltételez. A külső segítséggel zajló magyarellenes kampány jelenlegi szakaszában a tények hiányát a felfokozott hangerő, és a józan ész határát meghaladó orwelli “újbeszéd” üres, és önellentmondó szóösszetételei képezik.

A magyarellenes kampány egyik alapvető logikai ellentmondása abban nyilvánul meg, hogy a vádak alapján, Magyarországon azért van veszélyben a demokrácia, mert az országban szabadon, és törvényesen megválasztott kormány van hatalmon. Vagyis, Magyarországon azért nincs demokrácia, mert demokrácia van. A magyarellenes kampány következő hamis kiindulópontja a diktatúra veszélyére vonatkozik. Vagyis arra, hogy a Nemzetközi Valuta Alap, a Világbank, a tőzsde, és a nemzetközi nagyvállalatok – a világ legdiktatórikusabb intézményei féltik Magyarországot a diktatúrától, és már arra is készek, hogy a saját „demokráciájuk” visszaállítása érdekében erőszakkal leváltsák a demokratikusan megválasztott kormányt, s főleg a kormányfőt. Lásd: Orwell. Lásd: a szabadság zsarnokság, a zsarnokság szabadság.

A fenti ellentmondások miatt a magyarellenes kampánynak a mai napig sincs nyomon követhető logikai felépítése, vagy önállóan ellenőrizhető adatokra hivatkozó összefüggő érvrendszere.  A jelenlegi magyarellenes kampány tényleges célja a magyarországi neoliberális elit több mint ötven éves hatalmának a visszaállítása. Ennek érdekében a magyarellenes kampánynak azt kell bizonyítania, hogy a magyarok (“ezek itten”) képtelenek a saját sorsuk irányítására. Ebben a folyamatban, tehát az ellenség maga a magyar nemzet, s emiatt a magyar jellemet, önmeghatározásunkat, kultúránkat, saját sorsunk irányítására való képességünket, és sorsunk irányítására való jogunkat, helyünket a nap alatt vitatják el.

A jelenlegi magyarellenes kampány azt is bebizonyította, hogy a hatalomra való jogosultság kérdéseiben a demokratikus választások csak, akkor mérvadóak, ha a választópolgárok úgy szavaznak, “ahogy kell.” A jelenlegi magyarellenes kampány minden fordulóján felellhető ez a választások eredményének tényét mellőző, fensőrendültségre alapozott magatartás, valamint a külső hatalomra támaszkodó erőfitogtatás. Egy fonák módon a magyarellenes kampány alapvető állítása igaz: Magyarországon tényleg veszélyben van a demokrácia.

A magyarellenes kampány alapvető motívumai, mondhatjuk világszerte gyanúsan egybehangzóak.  A kampány résztevőinek szellemi szintje, azonban igen vegyes.  Félműveltek, félbolondok, dühöngő őrültek, szódiarrhoeások, megtért Hungarista kettős ügynökök nyüzsögnek szerte.  Mindenki helyet kap, aki bírja mondani, hogy a magyarokszületettfasiszták, meg valami rosszat a Zorbánról. A magyarellenes kampány vegyes, és széleskörű táborában, ugyanúgy mint a normális világban, gyakran a hülyegyerekek, és a csörgősipkás udvari bolondok mondják ki az igazat, vagyis azt, hogy valóban miről szól a kampány. Őket kell figyelni.

A jelenlegi írás a továbbiakban a magyarellenes kampány szereplőinek két ilyen jellegű elszólását veszi szemügyre.

A “Kanadai Magyar Hírlap” Internetes portál 2012. március 15-én Göllner András, hivatásos mozgalmista egy személyben beindította a  “Stop Hungarian Hate Parade”(Állítsd meg a magyar Gyűlöletmenetet” nevű mozgalmat, s megírta mellé a Kanadai tiltakozás a budapesti Gyűlöletmenetek szervezői ellen” c. szövegét. A Kanadai Magyar Hírlap többek között arról is hírhedt, hogy ezen „szájton” „szignifikánsan” törik a magyart. Anyanyelvünknek ez a gátlástalan züllesztése önmagában is szellemi barbárságnak, és magyarellenes cselekedetnek számít.

A fenti szövegében Göllner András az ellen tiltakozik, hogy Magyarországon ne a Göllnernek nem tetsző szervezők felhívására tiltakozzanak a maga Göllner András általi is terjesztett magyarellenes vádak ellen. Vagyis, Göllner András az általa terjesztett magyarellenes hazugságok elleni tiltakozók ellen tiltakozik. Hacsek: „Most már érti?” Sajó: „Most már nem.” Göllner András, „polgári aktivista,” önmagáról megfeledkezve egyik bejegyzésében  a következőket írja:

„… Kanadai Magyar Demokratikus Chartának is nagyszerű kapcsolatai vannak a kanadai Konzervatív kormánnyal, mert szervezetünk a Harper kormányt demokratának tartja, együttműködik vele, tagjaink közt sokan állnak napi kapcsolatban konzervatív kormány képviselőivel…”

A fentieket illetőleg a jobbik eset az, ha Göllner hazudik. A rosszabbik, ha a kanadai kormány képviselői tényleg Göllnerék zsebében vannak. Ebben az esetben Kanadában a magyargyalázás a kanadai kormány segédletével történik. Göllner a fentiekben ténylegesen azt mondja, hogy „mi” eleve különbek vagyunk mint „ti.” Ismét fensőrendűségről, bennfentességről, összeköttetésekről van szó. Ismét a genetika.

Göllner Tiltakozásának szövegét egy felhívás kíséri, amely arra kéri az olvasót, hogy „lájkolja” a fészbukon a szöveget. A Kanadai Magyar Hírlap büszkén említi, hogy majdnem “száz egyetemi tanár, tanszékvezető professzor, tudós, kutató és tisztességes állampolgár” írta alá Göllner szövegét, és felkéri az olvasókat, hogy „lájkolják”, hogy Magyarországon olyan demokrácia legyen, amelyet ők százan még ötven évig lájkolnának. 

A majdnem száz „egyetemi tanár, tanszékvezető professzor, tudós, kutató” nevének láttán a Kanadai Magyar Hírlap egyik állandó munkatársa magáról megfeledkezve a következőket írja örömében: „Ennyi értelmes és művelt magyar zsidó él Kanadában? Jaj de jó!” Miért fontos ez? Ki az, aki mindezt számon tartja?  S, ami a legfontosabb, mit mond mindez a magyarellenes kampányról?  Akárhogy is van, a másik hülyegyerek is kimondta az igazságot: A hatalomra való jogosultság kérdéseiben továbbra is genetikáról, és genetikailag alábbvalókról, és feljebbvalókról van szó. A demokrácia csak kenőcs.  A fenti versenyfutást csak akkor nyerhetjük meg, ha végre megértjük Aesopusz egyik tanmeséjének örökérvényű üzenetét - mi az életben maradásunkért futunk, a nyomunkban lévő falka pedig csak az ebédjéért.

Gondola 2012. március 30.