Kaslik Péter

 

KISKIRÁYOK  KORA

 

 

 

"Üzletember vagyok, a cégem a Magyar Köztársaság" jelentette ki Kóka János, gazdasági és közlekedésügyi miniszter. (MNO 2005. november 11.)  

L'etat, cest moi.” „Az állam én vagyok” – mondja egy újgazdag  magyar úr a huszonegyedik század elején. Kóka János leleplező kijelentése megerősíti azt a gyanút, hogy a „neo” -  liberalista politika  egyáltalán nem „új”, hanem a régi abszolút monarchiák vulgár marxista változata.  

Kóka János garázda és fennhéjázó kijelentése, hangzásában és tartalmában is a feudalista nagyurak dölyfös magatartását idézi. „János de Kókay”, az új  magyar nemes, aki nyilván nem ír és nem olvas, mert ha olvasna, tudhatná, hogy a „köztársaság” a „res publica” fogalmilag nem egyenlíthető ki  a „privát cég” fogalmával.

A középiskolai filozófiai tananyag, valamint a józan ész legalapvetőbb alapfeltevései alapján bármely állítás két okból lehet téves:

1. Tárgyi tévedés. Ha egy állítás nyilvánvalóan, illetve bizonyítható módon ellenkezik a valósággal. (A háromszögnek négy oldala van.)

Téves az az állítás is, mely szerint Kóka János gazdasági miniszterként önmagát üzletemberként határozza meg. A cég egyetlen feladata a minél nagyobb haszon megvalósítása, az ország gazdasági miniszterének hatásköre, pedig az ország javainak megőrzésére, esetleges gyarapítására, de főleg ezeknek a javaknak az igazságos elosztásra vonatkozik.

A részvénytársaság csak a fizető vendégeknek, a részvényeseknek tartozik felelőséggel, éspedig a részvények összegének arányában. Az ország gazdasági minisztere, pedig  egy polgár, a szavazatok demokratikus elve alapján minden választópolgárnak felelős. Kóka János  szerepzavarában összekeveri a cégvezetők nyereségelvű felhatalmazását a társadalmi szerződésen alapuló szolgálat megbízatásával.

2. Egy állítás téves, ha az  nyilvánvalóan ellenkezik a meglevő társadalmi értékrend erkölcsi értékrendjével.

Kóka János állítása erkölcstelen is, mert Kóka a közvagyont a saját tulajdonának tekinti.  Önmagát, pedig az  ország földi helytartójaként határozza meg. Egy borjút állít fel, és azt mondja: „Ez a ti istenetek, ezt imádjátok. Ez az én cégem, és a piac szabályai rajtam keresztül szólnak hozzátok. Amit én mondok, azt cselekedjétek.”

Kóka János elveti  a képviseleti demokrácia elveinek a  látszatát is, mert nyíltan hirdeti, hogy az országot (isteni jogon, vagy az újonnan kialakult tulajdonjogi viszonyok alapján), azok irányítsák, akik azt  azt  birtokolják.

3. Nyelvzavar és fogalmi tévedések. Kóka János kijelentése fogalmilag a saját belső logikája szerint is értelmetlen:   „A Magyar Köztársaság” kifejezés az államformát meghatározó elvont politikai fogalom, és nem azonos az ország területével, sem pedig, a még állami kézen maradt állami vagyonnal.

A magyar politikai kultúrában ma sem egyértelműen elfogadott, hogy a kormány demokratikus többséggel megválasztott tagjai, a kormány tagjaiként az egész ország érdekit képviselik, nem csak azokét, akik történetesen rájuk szavaztak. 

Kóka János fenti állítása formailag is téves, mert képviselőként, mandátumának időszakára „normális” demokráciákban le kellene mondania még a saját üzleti érdekeltségeiről is, és azoknak irányítását egy semleges intézmény irányítása alá kellene helyeznie.

A demokráciában a  miniszter szerepe hozzávetőlegesen sem hasonlítható össze a cégvezető szerepével. A miniszter az alkotmányra felesküdött köztisztviselő, nem pedig egy nyereségelvű szervezet vezetője.  Only in Hungary!

Tudvalevő, hogy  Kóka János, a neoliberalizmus egyik legodaadóbb híve Magyarországon.  A neoliberalizmus, pedig az abszolút monarchiának a vulgár marxista változata. Míg a feudalista  abszolút monarchiában a király, vagy császár egyeduralmát Istentől származtatja, addig a neoliberalizmus a hatalom forrását a mindenható szabad piac láthatatlan kezének vezérletére alapozza. Napjainkban az abszolút monarchia birodalmi politikája az  Amerikai Egyesült Államok neoliberális birodalmi politikájában nyilvánul meg. (Szerepzavarában, Bush elnök, a saját határozatait is isteni sugallatnak tulajdonítja.) Még megérhetjük, hogy Kóka és a többiek látványosan megtérnek valamilyen istenséghez, s annak nevében uralkodnak…  

Az  abszolút monarchia a feudalizmusban, a hatalomhoz hű hivatalnokokra és intézőkre alapozta hatalmát. A neoliberalista hatalom is a hatalomhoz hű, közbeeső- réteg segítségével gyakorolja hatalmát.  Az abszolút feudalista hatalmat kiszolgáló réteg, és a neoliberalizmus hívei is a saját osztályukhoz hűek, nem pedig az ország népéhez.

A „cégem” kifejezés még  nem is a részvényeseknek felelőséggel tartozó megbízott, illetve kinevezett cégvezetőre utal,  hanem a  cég teljhatalmú tulajdonosára. Az én cégem, azt teszek vele, amit akarok. Ez az önközpontú, és hivalkodó magatartás, a jórészt szegény Magyarországon, de a világ nincstelenjeinek szempontjából  is kirekesző  és erkölcsileg.  

A cég és az állam feladatainak azonosítása téves és felelőtlen, s végső fokon roppant veszélyes világnézetet tükröz.

Tudvalevő, hogy az állam egyik meghatározó tulajdonsága az erőszak alkalmazására való jogosultság, míg a cégek természetüknél fogva az erőszak alkalmazásának eszközeivel nem rendelkeznek. Kóka János gazdaság politikájának célja , hogy az államnak a közjóra összpontosuló, tehát az emberi egyenlőség   biztosítását  ellátó feladatait visszaszorítsa, illetve elsorvassza, és helyette államhatalmat  a nagyvállalatok érdekeinek biztosítására fordítsa. Az államból így nem marad más, mint a börtönök, a rendőrség és a katonaság. Kinek, illetve minek a védelmében? Kóka János önközpontú, és gátlástalan fanatizmusa nemcsak buta és téves, hanem sértő és roppant veszélyes is.

 

-------------------------

Forrás:

(MNO 2005. november 11.) 

Topmenedzsereknek tartott előadást a CEU Business School Executive MBA képzésének keretében Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter. „Üzletember vagyok, a cégem a Magyar Köztársaság” - fogalmazott a rendhagyó tanórán. A „nebulók” között olyan, elsősorban közép- és felsővezetők foglaltak helyet, akik 5-10 éves vállalati tapasztalattal a hátuk mögött a gyakorlati életben is jól kamatoztatható ismeretekre szeretnének szert tenni - tudósít az mfor.hu.   A miniszter Magyarország versenyképessége című előadása a jövő heti tanrend előfutára volt, a képzés két évig zajlik, hatszor kéthetes kurzusokban. Kóka említést tett a közelmúltban nyélbe ütött Hankook- beruházásról, az infrastrukturális fejlesztések generálta beruházásokról és a fekete-, illetve szürkegazdaság helyzetéről is. Az üzletember saját "vállalati kihívásaiként" a Maastricht-i kritériumoknak való megfelelést és az autópályák építését emelte ki. Nem rejtette véka alá véleményét az állami tulajdonban lévő vállalatokról sem, melyeket liberális menedzserként egytől egyig privatizálna.   mfor.hu 

http://www.mno.hu/index.mno?cikk=318538&rvt=5