Kaslik Péter:
Dr. Goebbels igazsága
Háborús propaganda Magyarországon 2004.
1944. márciusában, Balogh József, „A nemzet híre és önismeret” címmel cikket írt a Magyar Csillagban. A vitacikknek szánt írás többek között az írástudók, és ezen belül az újságok, és az újságírók feleloségét is szóvá teszi: „… világunk, a valóság és a szemfényvesztés kibogozhatatlan szövevényének, - a propagandának a vására lett” Illyés Gyula, a fenti gondolatatokra reflektálva, szintén a Magyar Csillagban megállapítja: „Egyre kevesebb az ember, aki a maga véleményét hirdetheti, s még kevesebb, aki meg is alapozhatja.”1
1944. március 19 – én, Magyarországot megszállták a németek. Tette ezt a Harmadik Birodalom, megelozo szándékkal, a saját érdekeinek biztosítása, s a fensorenduség, és az erosebb jogán. A Magyar Csillag 1944. márciusi számát bezúzzák. Illyés Gyulát elhallgattatták. Balogh József irodalomtörténészt, publicistát, klasszikus filológus, a „Hungarian Quarterly” felelos szerkesztojét 1944. április 2- án a Gestapo emberei meggyilkolták. Következtek a zsidótörvények, a holocaust, a Don kanyar, majd a trianoni tragédiát megpecsételo párizsi „szerzodés”, és az országot nyomorba dönto szovjet világ.
A magyar történelem elmúlt ötven esztendejének ismeretében, Magyarországon józan ésszel többé senki, és semmilyen körülmények között nem támogathat egyetlen háborús ideológiát sem. A magyaroknak egy csepp felesleges vére sincs a nagyhatalmak háborúinak támogatására, bármilyen bajban legyen is a „messze város.”
2004. október 11- én azonban, a budapesti Népszabadság „Megelozo csapás címen cikket közöl, amelyben, ismét a fensorenduségre, és az erosebb jogára alapozott „élettér” ideológiáját hirdeti. A cikk írója, Szabados Krisztián, nyíltan és felelotlenül követeli, hogy az Amerikai Egyesült Államok, és néhány szövetségese támadja meg Iránt, mert az „drága atomprogramot indított”, s a „drága atomprogram” oda vezethet, hogy Irán valamikor a jövoben atomfegyvereket állíthat elo, és ezzel esetleg veszélyeztetheti a „szabad világot”, illetve a demokráciákat. Lásd; „felsobbrendu civilizáció” Lásd; életterét. Lásd: Lebensraum.
A „Megelozo csapás”, az Irak elleni háborút elokészíto amerikai háborús propaganda közhelyeit ismétli. Az írás, a Pentagonban kiagyalt rémisztgeto, ma már bebizonyítottan hamis híreszteléseknek a magyar nyelven megfogalmazott változata. Szabados Krisztián, a Népszabadságban közzétett írásaiban a „Political Capital Policy and Consulting Institute” jelentéseire hivatkozik. Írásait rendszerint így kezdi: „A Political Capital szerint…” A Political Capital igazgatója, pedig - maga Szabados Krisztián. A különbözo intézetek jelentéseire való hivatkozás a propaganda egyik legismertebb eszköze, és a ködösítést szolgálja. Miért van szükség a Political Capital nevének feltüntetésére, ha a cikk írója azonos az Intézet igazgatójával. A „Megelozo csapás” c. írását, Szabados Krisztián a Hayek Társaság alapító tagjaként írja alá.
Szabados Krisztián írása, Rákosi Mátyás vontatott és agyafúrt beszédmodorát, és Kovács László lapos közhelyeit jutatja eszünkbe: „… a helyzet tehát az, hogy - bármit is hazudik a teheráni vezetés - Irán atombombát épít, és közvetlenül fenyegeti Európát.” Másutt pedig George W. Bush, akadozó, de eroszakos, és riadót fújó stílusát idézi: „Csak ido kérdése, hogy elkészüljön ezeknek a rakétáknak az a változata, melynek hatósugara már Nyugat-Európáig terjed. Tehát Magyarországig is.”
A Népszabadság cikke, egy háborús politika mellet elkötelezett csoport érdekeit, a magyarok általános érdekeivel, és Európa létérdekekeivel azonosítja. Pontos, és kimeríto ismeretekre alapozott elemzés helyett, felelotlen háborús propagandát terjeszt ismét Magyarországon. Háború, vagy nem háború, az újságírónak nem az a dolga, hogy a hatalmi ideológiát támogassa, hanem, az, hogy a háborús uszítás mibenlétét felfedje, és annak helyénvalóságát megkérdojelezze.
A Népszabadság, 2004. október 18. számában, Léderer Pál: „Miért Irán az irány?” címu írásában sokkal mérsékeltebb hangot üt meg. Kimondottan, nem foglal állást a háború mellett, de nem is ellenzi azt, hanem, az olajlelohelyek biztosításának, és a küszöbön levo amerikai elnökválasztás szükségszeru következményeképpen fogja fel. Közvetve, tehát szintén a háború elkerülhetetlenségét támasztja alá.
A „Megelozo csapás” c. írás minosége nem szavatolja annak érdembeli értékelést, vagy állításainak pontról, pontra való cáfolatát, és ez nem is lenne lehetséges, tekintettel arra, hogy az olyan sommás állításokra alapozza érveit, amelyeket, sem alátámasztani, sem megcáfolni nem lehetséges: Mit kezdhetünk például a következo állítással: „Egy szomszédos atomhatalom, Pakisztán vezeto atomtudósa, a "pakisztáni atombomba atyja" beismerte, hogy illegálisan és titokban technológiát adott el Teheránnak. Urándúsító centrifugákat is vásároltak a feketepiacról. Ezeken a nemzetközi ellenorök izotópszennyezést fedeztek fel, ami urándúsítási kísérletekre utal.” A fenti állítás, Colin Powell, az Amerikai Egyesült Államok államtitkárának, az Egyesült Nemzetekben elmondott, Irakra vonatkozó beszédének, a magyar nyelvre áthangolt változata. Hol vannak, azonban Irak tömegpusztító fegyverei? Ma már beigazolódott, hogy Irak esetében az Amerikai Egyesült Államok vezeto nem mondtak igazat, és ezt maguk is beismerték.
A Népszabadság cikkének propaganda jellege különösen kiütközik abban, amit elhallgat. Elhallgatja, hogy a nemzetközi ellenorök több mint ezer oldalas jelentésükben, arra a meggyozodésre jutottak, hogy nem indítványozzák a megtorló akciót Irán ellen.
Elhallgatja azt is, hogy Irán Miniszterelnöke, Mohammad Khatami kijelentette, hogy Irán mindent biztosítékot megad a nemzetközi közösség számára, annak érdekében, hogy Irán nem fog tömegpusztító fegyvereket gyártani. Kimaradt az is, hogy Irán három oldalról is olyan országokkal van körülvéve, amelyek tömegpusztító fegyverekkel rendelkeznek. (Oroszország, Pakisztán, Izrael), ami önmagában is feljogosítaná Iránt a megfelelo önvédelemre. Szabados Krisztián nem veti fel azt a lehetoséget sem, hogy mind az iraki, mint az Irán ellen kilátásba helyezett háború, a térségben lévo gazdag olajmezok megszerzésére irányul.
A hatvankilencmillió lakost számláló Irán, a Sah elleni nemzeti összefogás idején bebizonyította, hogy nem tur el egy az Amerikai Egyesült Államok érdekeit szolgáló kormányt maga felett. Nyilvánvaló, hogy nem nézné ölbe tett kézzel az ellene indított háborút sem.
Az írástudók feladata, hogy az igazságot írják. Az újságírókra vonatkoztatva, ez azt jelenti, hogy az újságíróknak az feladata, hogy lehetové tegyék a választópolgárok számára, hogy azok pontos, teljes, és ellenorizheto ismeretek alapján dönthessenek a sorsukat érinto kérdésekben. Noam Chomsky szerint az írástudók nagy része, a történelem folyamán a saját népének érdekeivel szemben, a hatalom szolgálatába állt. Szabados Krisztián a Népszabadság hasábjain nyíltan hirdeti a háborús uszítók életveszélyes hazugságait. Albert Einstein szerint, nem lehet tudni, hogy a harmadik világháborút milyen fegyverekkel vívják, de a negyediket biztosan kövekkel és husángokkal vívják majd.
Dr. Joseph Goebbels, Hitler, propaganda minisztere, azt vallotta, hogy ha egy hazugságot számtalanszor elismételünk, és azt a megfelelo odaadással, és módszeresen tesszük, akkor az emberek, azt igazságként fogják fel. Az Amerikai Egyesült Államokban Goebbels igazsága már beigazolódott: Walter Brasch, egyetemi tanár, elismert publicista, és tizenöt könyv szerzoje szerint: „Azt, hogy Saddam Huseinnak tömegpusztító fegyverei voltak, ma már csak Bush, Cheney, és az amerikai nép negyven százaléka hiszi.”2
A Népszabadság cikke, most egy másik Birodalom szócsöveként, ötven év távlatából ismét Goebbels igazságát sulykolja a magyar olvasókba. Hermann Goering, a nürnbergi tárgyaláson így nyilatkozott: „Természetes, hogy az emberek nem akarnak háborút, de az ország politikáját annak vezetoi határozzák meg, és a népet nagyon könnyu belesodorni egy háborúba, függetlenül attól, hogy demokráciáról, fasiszta, vagy kommunista diktatúráról, vagy parlamenti demokráciáról van szó… Ezt könnyu elérni. El kell hitetni velük, hogy veszélyben vannak.” 3
„A fasiszta elnyomás veszélye ellen kötelességünk harcolni, mindenáron” jelentette ki Hiller István, a Magyar Szocialista Párt jelenlegi elnöke, Ságvári Endre, volt kommunista vezeto emléktáblájának újraavatási ünnepségén 2004. július 24 – én. 4
Hol kezdjem a fasizmus elleni küzdelmet - kérdezhetné Hiller István, most már a Magyar Szocialista Párt elnökeként?
Látod ott a Bécsi út 122-124 szám alatt a Népszabadság szerkesztoségét? Ott elkezdheted.
Meglepo, és az újságíró gyakorlattal ellentétes az is, hogy Szabados Krisztián írásának sem bevezetoje, sem az írás idoszeruségére utaló megjegyzése nincs. Mufaját tekintve, az írás felhívásnak minosítheto. Valójában, cikk formájában megírt fizetett hirdetésrol van szó. Vizsgáljuk meg a Népszabadság cikkének alapfeltevéseit, és írójának értékrendszerét. Az írás címe: „Megelozo csapás.” A megelozo csapásnak (preventive strike) van tényleges jelenése a nemzetközi jogban. A megelozo csapás, a közvetlenül fennálló, vagy a tényleges veszély elhárítására szolgál, és a nemzetközi jog alapján megengedett. A Népszabadság cikke, azonban nem a megelozo csapás mellet érvel, nem a jogos önvédelem jogát hirdeti, hanem amellett, hogy az Egyesült Államok, jó elore támadja meg Iránt, mert ma „Teheránban ismét a fanatikusok uralkodnak.”, és Irán tömegpusztító fegyverek gyártására készül. A „fanatikus vezetok”, és a tömegpusztító fegyverek a valóságban, nem egyszerre, nem ugyanabban az idoben vannak jelen.
A Népszabadság cikke, az Amerikai Egyesült Államok 2002. szeptemberében meghirdetett új Nemzetbiztonsági Stratégiája mellett érvel, amelynek alapján az Amerikai Egyesült Államok jogot formál arra, hogy támadást intézhet minden, és mindenki ellen, aki, vagy ami ellenállást tanúsíthat az Egyesült Államok, az egész világra kiterjedo érdekeinek megvalósításában. Az amerikai legfelsobb vezetok, a fenti „stratégia” további szigorítását követelik, amelynek alapján az Amerikai Egyesült Államoknak joga lenne megtámadni minden olyan államot, amelynek meg van a lehetosége és a szándéka arra, a tömegpusztító fegyverek eloállítására.” Tehát mindenkit, aki útjában áll.
A tényleges megelozo csapás mibenléte és indokoltsága (preventive strike) viszonylag egyértelmuen meghatározható. Az, a közvetlen, és megvalósult veszély elleni jogos önvédelemre vonatkozik. A Népszaabdság cikke, az úgynevezett „preemptive strike” mellett érvel. Az Amerikai Egyesült Államok újonnan meghirdetett nemzetvédelmi stratégiáján alapuló “preemptive strike” meghatározása, és indokoltsága azonban a támadást fontolgató hatalom megítélésén alapszik. A „preemptive” szó az angol nyelvben a meglevo szabályok felfüggesztésére, és a szabályokat felfüggeszto kivételekre utal. (Például az árveréseknél, a volt tulajdonos elsodleges visszavásárlási joga, a behirdetett musor helyett, egy másik musorszám rendkívüli beiktatása. A jövoben megvalósulható, és az egyoldalúan meghatározott veszély elleni támadást a nemzetközi törvények tiltják. A fenti elvet Pearl Harbour példája szemlélteti. A nürnbergi nemzetközi bíróság az eroszakra támaszkodó, és az önkényesen kinyilvánított létérdek nevében indított háborút a legsúlyosabb buncselekménynek nevezte (supreme crime)
Hitler villámháborúi is a „preemptive”, és nem a „preventive” csoportba tartoznak. Azok is az eroszakra, és az önkényesen meghatározott létérdekre, s a jövo idoben megvalósulható veszély elhárítására alapozódtak. Hitler 1933 – ban a következoképpen érvel: „Egy gonosz uralkodott el a világban, amely minden férfi, no, és gyermek életét veszélyezteti. Lépéseket kell tennünk hazánk belso biztonsága, és az ország védelmének érdekében.” 5
A fentiek alapján, Hitleréknek az európai zsidóság módszeres kiirtásának terve, és annak lesújtó következményei is a fensorenduségre alapozott létérdek veszélyének az elhárítását szolgálta. A népszabadság cikke „elvben” helyesli az erosebb jogára alapozott önkényes támadásokat, és önkényuralmat is. Ez azt jelenti, hogy az erosebb jogára támaszkodó hatalomnak joga van a saját önkényesen meghatározott érdekében megsemmisíteni azokat, akik feltételezett veszélyt jelenthetnek a számára. Szomorú, hogy a Népszabdság cikke ezzel „elvben”, és a „mi”, és „ok” elojelek megfelelo megváltoztatásával a holocausthoz vezeto utat is elfogadja. A Népszabadság cikkének lényege, hogy egy ország, ha módjában áll, és ha érdeke úgy kívánja, megtámadhat, és megsemmisíthet mindent, és mindenkit, aki útjában áll. A holocaust jelentése azonban elsosorban, annak egyetemességében van. A holocaustra való emlékezés nem azt jelenti, hogy az soha többé ne történjen meg a zsidó néppel, hanem azt, hogy a holocaust soha többé ne történjen meg. Ran Hacohen, izraeli író, és békeaktivista szerint, a holocaust áldozatainak halála, humanista szemszögbol csak annyiban nyer értelmet, amennyiben, a holocaust örök idokre figyelmeztetésül szolgál az emberiség számára, minden megkülönböztetés, rasszizmus, és minden népirtás ellen.” 6
A Népszabadság cikkének egyik legkiütközobb, és legzavarosabb tétele a következo: „… nem szabadna megvárni és megengedni, hogy a megelozo csapást Izrael hajtsa végre.” A szerzo szerint erre Izrael önmaga is képes lenne, de ha Izrael támadná meg Iránt, akkor ez az akció „a zsidó-muzulmán szembenállás újabb eseményévé degradálná az egész demokratikus világ jogos önvédelmi akcióját, és feltehetoleg verbális egységbe forrasztaná a most még megosztott arab és iszlám államokat.” A Népszabadság cikke szerint Az Amerikai Egyesült Államok híre a világban már a meglevonél rosszabb nem lehet, tehát, ne Izrael, hanem az Amerikai Egyesült Államok, és szövetségesei támadják meg Iránt. A Népszabadság cikke az „Új Európa” jegyében tesz huségesküt az Amerikai Egyesült Államok háborús politikája mellett, és közvetve Magyarország szerepvállalását is sürgeti. Izrael pedig maradjon távol. Tehát, az Amerikai Egyesült Államok, és esetleges szövetségesei támadják meg Iránt, ne Izrael. Gyürkozz János, rohanj, János.”
Uri Avnery, izraeli újságíró, és a Gush Shalom békeaktivistája, a „Másik Izrael” c. kötet egyik szerzoje, ezt írja: „Erre jön Izrael, és a háztetorol hirdeti, hogy Irán az új ellenség. Ki hozta meg ezt a döntést? Mikor? Ami pedig a legfontosabb: Hol? Az bizonyos, hogy nem Jeruzsálemben, hanem Washingtonban. A washingtoni vezetoség egy fontos részlege megadta a jelet Izraelnek: Kezdjetek egy átfogó kampányt. Gyakoroljatok nyomást a kongresszusra, a médiára, és az amerikai közvéleményre.
Kik ezek az emberek? Mi az érdekük? Elfogadható magyarázatra van szükségünk, mert
a mi vérünk drágább, mint a Káspi tengeri olaj. Legalább is, a mi számunkra.”7
A fentiek alapján, tehát Izraelnek nem esztétikai okokból kell kimaradnia az Irán elleni háborúból, hanem azért, mert Izraelben is sokan vannak, akik nem hajlandóak az olajért háborúzni.
Miért van szükség erre a háborús propagandára most Magyarországon? Az Amerikai Egyesült Államok a kiskapun már bevezette a kötelezo sorozást, nincs elég orvos, ápoló, és egészségi technikus, aki a harcoló katonákat ellássa. Az egészségügyi dolgozók frontszolgálati idejét meghosszabbítják, a szabadságon lévo személyzetet visszahívják. A jövoben valószínuleg ugyanígy járnak a villanyszerelok, mechanikusok, stb. A háborús koalíció tagállamai közül Spanyolország már visszalépett, Lengyelország, szintén úgy döntött, hogy visszahívja katonáit. A Népszabadság cikke 2004. október 11. jelent meg. Tíz napra rá ezt olvassuk: „Magyarország felkérést kapott arra, hogy továbbra is vegyen részt katonáival az iraki stabilizációban.” Az Amerikai Egyesült Államokban, a hadseregben való szolgálat az új hubéri rendszer alapján muködik: A szegény sorból való, munkanélküli fiatalok elmennek a hadseregbe „szolgálni.” Meglehet, hogy hamarosan eljön az ideje annak, amikor Magyarországon is, az jó hírért névért”, illetve a megélhetés reményében, a magyar fiatalok is „elszegodnek” katonáskodni egy idegen hatalom kötelékeibe.
Az Amerikai Egyesült Államok oldalán való további, s nagyobb arányú résztvétel lényegesen megnöveli a Magyarország elleni terrortámadás veszélyét. Ha, egy ilyen terrortámadás valóban bekövetkezik, akkor Magyarországnak többé nem lesz választása háború, és béke között. El kell menni, mert megtámadtak bennünket. De, miért támadtak meg bennünket? Azért, mert elmentünk. A Népszabadság cikke, a háborús propagandának, ezt az ördögi körforgását igyekszik mozgásba lendíteni.
A Népszabadság cikkének egy másik eleme a „demokráciák védelme.” Vessünk egy pillantást azokra az országokra, amelyek hosszabb ideig az Amerikai Egyesült Államok közvetlen befolyása alatt állottak, és állnak a mai napig is. Milyen típusú demokráciákat találunk Dél Amerikában, Indonéziában, vagy az „Amerika barát” arab országokban, vagy Törökországban, és a közép – keleti arab országokban? Milyen demokrácia volt Iránban az amerikaiak által támogatott Sah kormányzása idején? A jelenlegi washingtoni kormány tagjai közül sokan azok közül kerültek ki, akik a múltban a legvéresebb tirannusokat támogatták. Ide sorolható, Saddam Husein, Ceausescu, Suharto, Marcos, Duvalier. Irak, Irán, és az egész közép-keleti államok mai helyzete, a nyugati gyarmatosító hatalmak, és újabban az Amerikai Egyesült Államok politikájának térségre vetett árnyéka- az Amerikai Egyesült Államok önzo, és részrehajló politikájának eredménye. Ezért, elso lépésként, az Amerikai Egyesült Államoknak, vállalnia kellene a felelosség rá eso részét. Ha az nem támogatná világszerte a népellenes diktatúrákat, minden bizonnyal, a terror is jelentosen alábbhagyna.
E helyett azonban ma is, az angol gyarmatosító korszakból ismeretes szabály érvényesül: az Amerikai Egyesült Államok, a saját érdekeik megvalósítása érdekében, helyi, illetve nemzeti felszín (arab facade) típusú kormányokat állítanak fel, és támogatnak világszerte. Lásd: „magyar facade.” Lásd: Újabb kori magyar történelem.
A demokráciának Irakba történo exportálási kísérlete, magának a demokráciának, a meghurcolásával történt. Az Amerikai Egyesült Államoknak a demokrácia iránti magatartását az iraki háborúval kapcsolatos „Régi Európa”, és Új Európa” közötti megkülönböztetés szemlélteti. A „Régi Európa”, az, ahol az egyes országok vezetoi az ország polgárainak politikai akaratát követték, az „Új Európa” pedig azokat az országokat jelöli, amelyeknek kormányai, a polgárok kinyilvánított akarata ellenére csatlakoztak az Irak elleni háborúhoz.
Az Amerikai Egyesült Államok újonnan meghirdetett érdekre, és eroszakra alapuló nemzetvédelmi stratégiája, a jövoben az egyes országok belpolitikai viszonyait, és a közélet stílusát is megváltoztatja. A Népszabadság cikke amellett érvel, hogy az Amerikai Egyesült Államok, és szövetségesei támadják meg Iránt, és az irániak által jelenleg elfogadott kormány helyett (az amerikaiak) nevezzenek ki egy Amerika-barát (báb) kormányt. Ha az ilyen típusú beavatkozás meghonosul, akkor az egyes országok megválasztott vezetoinek fizikai megsemmisítésének a gyakorlata is elfogadgathatónak minosülhet. Mi történhet például Magyarországon, ha az elkövetkezo választásokon nem az a párt nyer, amelyet az amerikai nagykövetasszony támogat?
Az új amerikai stílusú politizálás, az egyes országokon belüli nyilvános politikai párbeszéd stílusát is megváltoztatja. A kiemelt, és külön érdeket képviselo csoportok tagjai, nyilvános fellépéseikben is ennek az eroszak-politikának a stílusát igyekeznek demonstrálni. Magyarországon most ez „megy.” Az Amerikai Egyesült Államok politikájához közel álló, s az erosebb jogára alapozott politikájával azonosuló pártok képviseloinek nyilvános fellépései, és kijelentései arra utalnak, hogy a kormányzásra való jogukat, nem választók mandátumaként fogják fel, hanem a saját érdekeik elsobbségének jogára alapozzák, és azt a mögöttük érzett külso hatalom erejére alapozzák. Ez magyarázható nemtörodöm magatartásuk, arrogáns stílusuk, célratöro módszereik, és felelotlen kijelentéseiket is.
A Népszabadság cikke egy szót sem szól a háború költségeirol. Itt az ideje annak a tévhitnek az eloszlatására, mely szerint “Amerika fizet.” Fizet azoknak, akik az országra ráhozzák „gyógyítónak” a háborút, de a háború költségeit, és az Amerikai Egyesült Államok közel egy évszázados háborús költségeit is az egész világ fizeti - Te és én. Michael Hudson, világhíru közgazdász: „Superimperialism” c. könyve, ezt világosan bizonyíja: „Amerikának sikerült rákényszeríteni a többi államot, arra, hogy (Amerika) háborúit azok fizessék, és ebben nincs is választásuk. Ezt, a történelem folyamán egyetlen államnak sem sikerült elérnie.”8 Tehát, minden ágyú, minden harci repülogép, minden lövedék, amely elkészül, az éhezok, a fagyoskodók, az elesettek, és betegek kifosztása árán történik. A háborús hatalmak, a népek munkáját, a tudósok géniuszát, és a gyermekek jövojét vesztegetik el a háborúzásra.
Szabados Krisztián cikke az Amerikai Egyesült Államok közszolgálati rádió (National Public Radio – NPR) 2004. augusztus 30. Reggeli kiadásának: „Az Amerikai Egyesült Államok nyomást gyakorol az Egyesült Nemzetek bizottságára, Irán nukleáris programja kapcsán”9 c. adásának, a magyar nyelvu megfeleloje.
Nyilvánvaló, hogy Szabados Krisztián is ugyanazokra a forrásokra támaszkodik, mint a fenti adás szerkesztoi. Szabados Krisztián, tehát nem a maga véleményét hangoztatja, de sorait, sem megokolni, sem alátámasztani nem képes, és írásának tárgyában az nem is lehetséges.
Magyarországnak, ma nem az, a legnagzobb gondja, hogy Teheránban milyen kormány van hatalmon, hanem az, hogy Budapesten olyan kormány legyen uralmon, amely a belso bajokat, nem háborúval igyekszik orvosolni, mert ilyen már nagyon sok volt.
A társadalom irányításában, a legfontosabb kérdések eredendoen nem kormánypártiak, vagy ellenzékiek. Az önkényes, és az erosebb jogára alapozott háború nem jobboldali, vagy baloldali kérdés, és foleg nem a Népszabadság propagandistáinak az ügye.
„… világunk, a valóság és a szemfényvesztés kibogozhatatlan szövevényének, - a propagandának a vására lett.” Lépdeljünk óvatosan az árusok ponyvái között, és orizzük belso kincseinket. „… legyen béke már! Legyen vége már!”
Cambridge, Ontario, 2004. október 22.
Kaslik Péter
Lábjegyzetek és források
1. Hírünk a világban. Gondolkodó Magyarok Sorozat, Magveto könyvkiadó, 1985. Balogh József: „A nemzet híre és önismeret” 40.o. Illyés Gyula: Hírünk a világban II. 61.o.
2. Walter Brasch:The Only Ones Who Believe Saddam Had WMDs are Bush, Cheney ... and 40 Percent of All Americans” - The Truth of Joseph Goebbels Counterpunch, October 11, 2004. A cikk elérhetosége
3. John Pilger: To The Streets, c. írásának idézete alapján. Znet. 2002. szeptember 30. A cikk elérhetosége
4. Magyar Nemzet 2004. július 28. (2. oldal)
5. „An evil exists that threatens every man, woman, and child of this great nation. We must take steps to ensure our domestic security and protect our homeland.” Edward S. Herman: The Real Terror Network:Terrorism in Fact and Propaganda South End Press, 1982; ISBN 0-89608-134-6, idézete alapján.
Hitler, 1933 - ban, a reichstagi tuzvészt arra használta ki, hogy az ország „veszélyezettségre” hivatkozva, olyan rendeleteken léptessen életbe, amelyek jelentosen korlátozták a németek személyes, és szabadságjogogait. Ezek a rendeletek 1945. ig, a Harmadik Birodalom bukásáig érvényben maradtak.
6. Ran HaCohen: Abusing „Antisemitism” September 29, 2003 http://www.anti-war.com/hacohen/?articleid=1335
7. Uri Avnery: „The Great Game” February 9, 2002
8. Michael Hudson: Superimperialism. Second Edition, Pluto Press ISBN 0 7453 1989 0 paperback, 309. o.
9. Fanning the Hysteria About Iran NPR Leads the Charge to War By MIKE WHITNEY, Counterpunch, 7 August 31, 2004